Ausztria szövetséges megszállása

Ausztria szövetséges megszállása
1945 – 1955
Ausztria szövetséges megszállása címere Ausztria szövetséges megszállása zászlaja
Ausztria megszállási övezetei
Általános adatok
Fővárosa	Bécs
Népesség	6,793,000 fő (1945), 6,947,000 fő (1955) fő
Hivatalos nyelvek	német
Pénznem	Osztrák schilling (ATS)
Kormányzat
Államforma	szövetségi parlamenti köztársaság, a szövetséges ellenőrző tanácsnak megfelelően
Uralkodó	nincs
Államfő	Karl Renner (első) Theodor Körner (utolsó)
Államfő-helyettes	nincs
Kormányfő	Karl Renner (első) Leopold Figl Julius Raab (utolsó)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria szövetséges megszállása témájú médiaállományokat.

Ausztria megszállása 1945-től, a Vörös Hadsereg benyomulásától 1955-ig, az osztrák államszerződés aláírásáig tartott.

Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. Még folytak a harcok, amikor az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt.

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát. Ausztriára a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést fizetnie sem.

Egy kommunista irányítású hatalomátvételi kísérlet (Koplenik-puccs) kudarca után 1955-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó kivonulni, de cserébe meg kell tiltani Ausztriának a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülését, és az újrafelfegyverzést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a nyugati szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették.