„Inger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nemzetközi katalógusok |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
''' |
'''Ingernek''' nevezzük azokat a külső és belső környezeti változásokat, amelyek az ingerlékeny szövet(ek)ben [[anyagcsere]]-változást, ingerületi állapotot váltanak ki. |
||
Léteznek mechanikai (tapintás, nyomás, csípés stb.), kémiai, elektromos, hő-, fény-, hangingerek. |
Léteznek mechanikai (tapintás, nyomás, csípés stb.), kémiai, elektromos, hő-, fény-, hangingerek. |
||
A lap 2018. november 23., 22:27-kori változata
Ingernek nevezzük azokat a külső és belső környezeti változásokat, amelyek az ingerlékeny szövet(ek)ben anyagcsere-változást, ingerületi állapotot váltanak ki.
Léteznek mechanikai (tapintás, nyomás, csípés stb.), kémiai, elektromos, hő-, fény-, hangingerek.
Erőssége
Az inger erőssége, az inger energiájával mérhető. Ha a környezeti változás mértéke túlságosan csekély, akkor az inger gyenge, az ingerlékeny szövet anyagcseréjében nem következik be változás, vagy a változás körülírt (küszöb alatti) marad. Ha az inger erőssége elér egy bizonyos mértéket, az ingerület szétterjed az egész szövetben - ezt küszöb-ingernek is szokás nevezni.
Ingerlékenység
Az élő anyag általános tulajdonsága, hogy a környezetében bekövetkező változásokra, működési állapotának, anyagcseréjének megfelelő változtatásával válaszol. Ezt a képességét nevezzük ingerlékenységnek. A környezeti változás az inger, ennek következménye az élő szervezetben létrejövő anyagcsere-változás - az ingerület.