„Transzferábilis rubel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: elírás |
linkjav Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''transzferábilis rubel''' nemzetközi elszámolási egység volt a [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa]] idején 1964 és 1991 között. Az ezt a pénzeszközt használó felek ebben tartották nyilván kereskedelmi bevételeiket, illetve tartozásaikat. A transzferábilis rubelnek nevével ellentétben nem volt valódi köze az [[orosz rubel]]hez, amelytől korabeli árfolyama is jelentősen eltért. A transzferábilis rubel elszámolását a [[Moszkva]] városában működő Nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Bank végezte a nemzeti bankok közreműködésével. A transzferábilis rubelt a KGST-n kívüli országok nem fogadták el hivatalos fizetőeszköznek.<ref>{{cite web|url=http:// |
A '''transzferábilis rubel''' nemzetközi elszámolási egység volt a [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa]] idején 1964 és 1991 között. Az ezt a pénzeszközt használó felek ebben tartották nyilván kereskedelmi bevételeiket, illetve tartozásaikat. A transzferábilis rubelnek nevével ellentétben nem volt valódi köze az [[orosz rubel]]hez, amelytől korabeli árfolyama is jelentősen eltért. A transzferábilis rubel elszámolását a [[Moszkva]] városában működő Nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Bank végezte a nemzeti bankok közreműködésével. A transzferábilis rubelt a KGST-n kívüli országok nem fogadták el hivatalos fizetőeszköznek.<ref>{{cite web|url=http://m.hvg.hu/hetilap.nemzetkozigazdasag/200624HVGFriss80|title=Kincs, ami nincs|accessdate=14-08-2018 }}</ref> |
||
[[Kuba]] a mai napig 4,2 milliárd transzferábilis rubel adóssággal tartozik hazánk felé, míg [[Észak-Korea]] a 815 milliós adósságának nagy részét képező összeg elengedését kérte 2008-ban.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20131017-a-magyar-adossag-tortenete-komolyabb-allami-hitelfelvetelek.html?sec-3|title=Fizetünk, ha beledöglünk is|accessdate=22-10-2013 }}</ref> Ezen összegek átszámítása a ma forgalomban lévő hivatalos fizetőeszközökre azonban nem történt még meg. |
[[Kuba]] a mai napig 4,2 milliárd transzferábilis rubel adóssággal tartozik hazánk felé, míg [[Észak-Korea]] a 815 milliós adósságának nagy részét képező összeg elengedését kérte 2008-ban.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20131017-a-magyar-adossag-tortenete-komolyabb-allami-hitelfelvetelek.html?sec-3|title=Fizetünk, ha beledöglünk is|accessdate=22-10-2013 }}</ref> Ezen összegek átszámítása a ma forgalomban lévő hivatalos fizetőeszközökre azonban nem történt még meg. |
||
A lap 2018. augusztus 14., 21:08-kori változata
A transzferábilis rubel nemzetközi elszámolási egység volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa idején 1964 és 1991 között. Az ezt a pénzeszközt használó felek ebben tartották nyilván kereskedelmi bevételeiket, illetve tartozásaikat. A transzferábilis rubelnek nevével ellentétben nem volt valódi köze az orosz rubelhez, amelytől korabeli árfolyama is jelentősen eltért. A transzferábilis rubel elszámolását a Moszkva városában működő Nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Bank végezte a nemzeti bankok közreműködésével. A transzferábilis rubelt a KGST-n kívüli országok nem fogadták el hivatalos fizetőeszköznek.[1]
Kuba a mai napig 4,2 milliárd transzferábilis rubel adóssággal tartozik hazánk felé, míg Észak-Korea a 815 milliós adósságának nagy részét képező összeg elengedését kérte 2008-ban.[2] Ezen összegek átszámítása a ma forgalomban lévő hivatalos fizetőeszközökre azonban nem történt még meg.
Források
- ↑ Kincs, ami nincs. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ Fizetünk, ha beledöglünk is. (Hozzáférés: 2013. október 22.)