„Kacagány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{pallas}} jobbra|bélyegkép|265px|Batthyány Ádám lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet Kacagány (rokon…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{pallas}} |
{{pallas}} |
||
[[Kép:Arolsen Klebeband 02 339.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Batthyány Ádám lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet]] |
[[Kép:Arolsen Klebeband 02 339.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]] lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet]] |
||
Kacagány (rokon a tatár kuzsagán a. m. befoglaló, becsavaró szóval), régi magyar öltönydarab, mely kétségtelenül már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felső ruha, melynek helyébe később a mente lépett. Ugy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél a méltóság és fenség jele volt. A dervisek keleten ma is párducbőrt vetnek vállukra. A K. később katonai öltözet lett; a dolmány s néha a páncél fölött viselték. Igy fordul elő a XVI. századbeli rajzokon (p. Csoknyay Benedeknek 1580-ik évi cimeres levelén). Ekkor már nemcsak párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-K.-okat viseltek a hajduk a kuruckorban, még pedig ugy, hogy a K.-t a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezen divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-K.-t viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a K. ma is megvan a magyar testőrség diszruháján (párducból), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességü a nagy Ziethennek, II. Frigyes huszárgenerálisának K.-a a berlini «Zeughaus»-ban. |
Kacagány (rokon a tatár kuzsagán a. m. befoglaló, becsavaró szóval), régi magyar öltönydarab, mely kétségtelenül már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felső ruha, melynek helyébe később a mente lépett. Ugy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél a méltóság és fenség jele volt. A dervisek keleten ma is párducbőrt vetnek vállukra. A K. később katonai öltözet lett; a dolmány s néha a páncél fölött viselték. Igy fordul elő a XVI. századbeli rajzokon (p. Csoknyay Benedeknek 1580-ik évi cimeres levelén). Ekkor már nemcsak párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-K.-okat viseltek a hajduk a kuruckorban, még pedig ugy, hogy a K.-t a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezen divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-K.-t viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a K. ma is megvan a magyar testőrség diszruháján (párducból), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességü a nagy Ziethennek, II. Frigyes huszárgenerálisának K.-a a berlini «Zeughaus»-ban. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2018. január 21., 17:11-kori változata
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Kacagány (rokon a tatár kuzsagán a. m. befoglaló, becsavaró szóval), régi magyar öltönydarab, mely kétségtelenül már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felső ruha, melynek helyébe később a mente lépett. Ugy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél a méltóság és fenség jele volt. A dervisek keleten ma is párducbőrt vetnek vállukra. A K. később katonai öltözet lett; a dolmány s néha a páncél fölött viselték. Igy fordul elő a XVI. századbeli rajzokon (p. Csoknyay Benedeknek 1580-ik évi cimeres levelén). Ekkor már nemcsak párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-K.-okat viseltek a hajduk a kuruckorban, még pedig ugy, hogy a K.-t a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezen divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-K.-t viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a K. ma is megvan a magyar testőrség diszruháján (párducból), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességü a nagy Ziethennek, II. Frigyes huszárgenerálisának K.-a a berlini «Zeughaus»-ban.
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Kacagány, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. január 21.