„Ghiczy János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Ghiczy János 1566-tól a gyulai várban szolgált hadnagyként, majd amikor a vár elesett, [[Erdély]]be menekült, és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] szolgálatába állt, aki nagy birtokadományokkal látta el, majd később [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] ugyancsak nagy birtokadományokkal jutalmazta szolgálatait. Így került birtokába 1569-ben [[Léta vára]] is, amelyet helyreállított, s amelyet később róla neveztek el Géczi-várnak. |
Ghiczy János 1566-tól a gyulai várban szolgált hadnagyként, majd amikor a vár elesett, [[Erdély]]be menekült, és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] szolgálatába állt, aki nagy birtokadományokkal látta el, majd később [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] ugyancsak nagy birtokadományokkal jutalmazta szolgálatait. Így került birtokába 1569-ben [[Léta vára]] is, amelyet helyreállított, s amelyet később róla neveztek el Géczi-várnak. |
||
1577-ben Báthori István követe volt a temesvári pasánál, 1576-tól a váradi vár kapitánya, majd a kiskorú Báthory Zsigmond idején 1585. májusától 1588. decemberéig [[Erdély]] kormányzója. Lemondása után ő lett a [[erdélyi fejedelmi tanács|fejedelem első tanácsosa]] és az [[Erdély főgenerálisainak listája|ország generálisa]]. |
1577-ben Báthori István követe volt a temesvári pasánál, 1576-tól a [[nagyváradi vár|váradi vár]] [[váradi kapitány|kapitánya]], majd a kiskorú Báthory Zsigmond idején 1585. májusától 1588. decemberéig [[Erdély]] kormányzója. Lemondása után ő lett a [[erdélyi fejedelmi tanács|fejedelem első tanácsosa]] és az [[Erdély főgenerálisainak listája|ország generálisa]]. |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2018. január 9., 11:04-kori változata
Ghiczy János (? – Gyulafehérvár, 1589. január 7.) katona és politikus.
Ghiczy János egy dunántúli birtokos családból (Ghyczi és Assa, s Ablanczkürti) származott, mely eredetét a Veszprém megyei Gicz (ma puszta) helységről, a család ősi birtokáról vette.
Apja Ghyczy Lénárt, anyja Waghy Sára volt, kiknek négy fiúgyermeke közül György 1564-ben Érsekújváron kapitány, Józsa nyitrai kapitány, Farkas stenisnáczi várkapitány, s végül János, aki váradi kapitány és erdélyi gubernátor (kormányzó) volt.
Ghiczy János 1566-tól a gyulai várban szolgált hadnagyként, majd amikor a vár elesett, Erdélybe menekült, és János Zsigmond szolgálatába állt, aki nagy birtokadományokkal látta el, majd később Báthory István ugyancsak nagy birtokadományokkal jutalmazta szolgálatait. Így került birtokába 1569-ben Léta vára is, amelyet helyreállított, s amelyet később róla neveztek el Géczi-várnak.
1577-ben Báthori István követe volt a temesvári pasánál, 1576-tól a váradi vár kapitánya, majd a kiskorú Báthory Zsigmond idején 1585. májusától 1588. decemberéig Erdély kormányzója. Lemondása után ő lett a fejedelem első tanácsosa és az ország generálisa.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IV. kötet [Ebeczky - Gyürky]. Pest: Ráth Mór. 1858. 386–402. o.
.svg){kind=small}