„Gloriett-telep” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
kép csere
Tambo (vitalap | szerkesztései)
a Pestszentlőrinc kategória hozzáadva (a HotCattel)
35. sor: 35. sor:
[[Kategória:Budapest városrészei]]
[[Kategória:Budapest városrészei]]
[[Kategória:Budapest XVIII. kerülete]]
[[Kategória:Budapest XVIII. kerülete]]
[[Kategória:Pestszentlőrinc]]

A lap 2016. szeptember 28., 09:32-kori változata

Gloriett-telep
Péterhalmi úti erdő télen
Péterhalmi úti erdő télen
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXVIII.
Népesség
Teljes népesség6951 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Gloriett-telep (Budapest)
Gloriett-telep
Gloriett-telep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 19° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 19° 10′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gloriett-telep témájú médiaállományokat.

A Gloriett-telep[2] Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze.

Fekvése

  • Határai: Iparvágány vonala a Dalmady Győző utcától – Körös utca – Péterhalmi út – Gilice tér – Közdülő út – Nagykőrösi út – Méta utca – Sallai Imre utca – Fürst Sándor utca – Varjú utca – Garay utca – Bókay Árpád utca – Madarász utca – Wlassics Gyula utca – Dalmady Győző utca a Burma iparvágányig.

Története

Fájl:Három király tornya gloriett.jpg
Mayerffy Xavér 1814 tavaszán egy gloriett-kilátótornyot építtetett a szentlőrinci puszta legmagasabb pontján. E kilátó erkélyéről nézte a katonai parádét I. Ferenc osztrák császár, I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király. Ezért később a „három király tornya” néven emlegették.
Gloriett egy régi térképen

A városrész neve a valamikor itt állt, a bécsi Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal, amelyet Mayerffy Xavér Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. Krepuska Géza professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A lakótelep 1988 és 1994 között épült[forrás?].

  • A mai városrész két egykori városrész, a Gloriett-kertváros és a Madártelep egyesítéséből jött létre.
    • A Gloriett-kertváros határai voltak: Vaskút utca a Sallai Imre utcától – Varjú utca – Sallai Imre utca – Fogoly utca – Nemeske utca – Bököny utca – Szalafő utca – Gádoros utca – Fiume utca – Péterhalmi út – Gilice tér déli és nyugati oldala – Sallai Imre utca a Vaskút utcáig.
    • A Madártelep határai voltak: Batthyány Lajos utca a Petőfi utcától – Dalmady Győző utca – Üllői út – Körös utca – Fiumei utca – Gádoros utca – Szalafő utca – Bököny utca – Nemeske utca – Fogoly utca – Sallai Imre utca – Varjú utca – Petőfi utca a Batthyány Lajos utcáig.

Források

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. A Földrajzinév-bizottság 87. ülésének jegyzőkönyve kifejetten hibaként említi a különírt formát, ezenkívül ezen városrésznévnek bármiféle speciális kezelése nincs említve a határozatok között. Helységrésznevek nevében ugyanakkor az AkH.12 175. b) alapján az egybeírás az egységes elv, csupán a három „t” együttese miatt teszünk kötőjelet.

Külső hivatkozás