„Spanyol inkvizíció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Komoly tényt adtam hozzá, nem szabad törölni.
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.135.100.189 (vita) szerkesztéséről Dexbot szerkesztésére
7. sor: 7. sor:
Történészek szerint a spanyol [[inkvizíció]]t [[II. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Izabella]] azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni [[1391]]. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, [[Tomás de Torquemada]] fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel [[II. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Izabella]] a spanyolországi zsidókat [[1492]]-ben kiűzte az országból.
Történészek szerint a spanyol [[inkvizíció]]t [[II. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Izabella]] azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni [[1391]]. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, [[Tomás de Torquemada]] fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel [[II. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Izabella]] a spanyolországi zsidókat [[1492]]-ben kiűzte az országból.


Valamennyi inkvizíció közül a spanyol inkvizíció ért véget utolsóként, [[1834]]-ben. Azóta senki sem számít a spanyol inkvizícióra.
Valamennyi inkvizíció közül a spanyol inkvizíció ért véget utolsóként, [[1834]]-ben.


==Lásd még==
==Lásd még==

A lap 2016. június 4., 11:58-kori változata

Francisco de Goya: Az inkvizíció törvényszéke

A spanyol inkvizíció (spanyolul: Tribunal del Santo Oficio de la Inquisición) 1478-ban alakult meg Spanyolországban, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető.

Nemcsak egyes keresztényeket üldöztek, hanem az áttért muzulmánokat és zsidókat is. A hírhedt autodafé az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a mexikói, ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.

Történészek szerint a spanyol inkvizíciót Ferdinánd és Izabella azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni 1391. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, Tomás de Torquemada fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel Ferdinánd és Izabella a spanyolországi zsidókat 1492-ben kiűzte az országból.

Valamennyi inkvizíció közül a spanyol inkvizíció ért véget utolsóként, 1834-ben.

Lásd még