„Szent Sír-templom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Trzbne (vitalap | szerkesztései)
→‎Szent Sír-templom, Jeruzsálem: Vallási adalékok, építés és korai történet.
Trzbne (vitalap | szerkesztései)
Jegyzetek hozzáadása
13. sor: 13. sor:


1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben mohamedán kézre került.<ref>{{cite web|last=Benda|first=Iván|title=Szentsír templom|url=http://www.bendaivan.hu/kepgaleria/orszagok_kulturak_tortenelem/izrael_szentfold_palesztina/jeruzsalem/szentsir_templom|accessdate=19 April 2016}}</ref>
1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben mohamedán kézre került.<ref>{{cite web|last=Benda|first=Iván|title=Szentsír templom|url=http://www.bendaivan.hu/kepgaleria/orszagok_kulturak_tortenelem/izrael_szentfold_palesztina/jeruzsalem/szentsir_templom|accessdate=19 April 2016}}</ref>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2016. április 18., 20:42-kori változata

Szent Sír-templom
Vallás
Egyházmegye
Építési adatok
Építése14. század
Stílus
  • ókeresztény építészet
  • román építészet
  • gótika
Alapadatok
Hosszúság120 m
Szélesség70 m
TelepülésJeruzsálem óvárosa
Elhelyezkedése
é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot, amely a Szent Sír, Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

Szent Sír-templom, Jeruzsálem

A templom mai bejárata
Magyarországi zarándokok a Szent Sír belépője 2009, október 16-án

A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög-katolikus pátriárkának és jeruzsálemi katolikus érseknek is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[1]

Korai története

Jeruzsálem egykori falain kívül található, a Golgotát magába foglalja.[2] Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg (326-ban), 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése hamar megkezdődött I. Hérakleiosz parancsára.

1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben mohamedán kézre került.[3]

Jegyzetek

  1. Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  2. Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. május 10.). ISBN 963-548-662-6 
  3. Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)

Forrás

Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4