„Szent Sír-templom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
→Szent Sír-templom, Jeruzsálem: Vallási adalékok, építés és korai történet. |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
[[Fájl:Holy-sepulchre entry.jpg|bélyegkép|balra|175px|[[Magyarország]]i zarándokok a Szent Sír belépője 2009, október 16-án]] |
[[Fájl:Holy-sepulchre entry.jpg|bélyegkép|balra|175px|[[Magyarország]]i zarándokok a Szent Sír belépője 2009, október 16-án]] |
||
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi [[görög-katolikus]] pátriárkának és jeruzsálemi [[katolikus]] érseknek is. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. |
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi [[görög-katolikus]] pátriárkának és jeruzsálemi [[katolikus]] érseknek is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.<ref>{{cite web|last=Benda|first=Iván|title=Szentsír templom|url=http://www.bendaivan.hu/kepgaleria/orszagok_kulturak_tortenelem/izrael_szentfold_palesztina/jeruzsalem/szentsir_templom|accessdate=19 April 2016}}</ref> |
||
==Korai története== |
|||
Jeruzsálem egykori falain kívül található, a Golgotát magába foglalja.<ref>{{cite book|title=Egyetemes lexikon|date=1998|publisher=Officina Nova, Magyar Könyvklub|isbn=963-548-662-6|page=874}}</ref> Építését [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] császár uralkodása alatt kezdték meg (326-ban), 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése hamar megkezdődött [[Hérakleiosz bizánci császár|I. Hérakleiosz]] parancsára. |
|||
1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben mohamedán kézre került.<ref>{{cite web|last=Benda|first=Iván|title=Szentsír templom|url=http://www.bendaivan.hu/kepgaleria/orszagok_kulturak_tortenelem/izrael_szentfold_palesztina/jeruzsalem/szentsir_templom|accessdate=19 April 2016}}</ref> |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2016. április 18., 20:41-kori változata
| Szent Sír-templom | |
 | |
 | |
| Vallás | |
| Egyházmegye | |
| Építési adatok | |
| Építése | 14. század |
| Stílus |
|
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 120 m |
| Szélesség | 70 m |
| Település | Jeruzsálem óvárosa |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot, amely a Szent Sír, Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.
Szent Sír-templom, Jeruzsálem
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög-katolikus pátriárkának és jeruzsálemi katolikus érseknek is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[1]
Korai története
Jeruzsálem egykori falain kívül található, a Golgotát magába foglalja.[2] Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg (326-ban), 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése hamar megkezdődött I. Hérakleiosz parancsára.
1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben mohamedán kézre került.[3]
Forrás
Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
- ↑ Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. május 13.). ISBN 963-548-662-6
- ↑ Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)