„Személyazonosság-lopás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Informatikai portál AWB |
Taj-szám --> tajszám |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''személyazonosság-lopás''' (angolul ''identity theft'') olyan, gyakori [[kiberbűnözés|kiberbűncselekmény]], amely ugyan létezett az Internet megjelenését megelőzően is, de tömegesen az Internet megjelenését követően terjedt el. Leginkább az [[adathalászat]]hoz, illetve a [[:Kategória:Ismeretségi hálózatok|Ismeretségi hálózatok]]hoz kapcsolódik. Lényege, hogy valamilyen eszközzel megszerzik a célszemély [[személyes adat]]ait, bármely meghatározott - azonosított vagy azonosítható - természetes személlyel kapcsolatba hozható adatokat, mint például a személyi azonosítókat ([[személyi szám]], [[ |
A '''személyazonosság-lopás''' (angolul ''identity theft'') olyan, gyakori [[kiberbűnözés|kiberbűncselekmény]], amely ugyan létezett az Internet megjelenését megelőzően is, de tömegesen az Internet megjelenését követően terjedt el. Leginkább az [[adathalászat]]hoz, illetve a [[:Kategória:Ismeretségi hálózatok|Ismeretségi hálózatok]]hoz kapcsolódik. Lényege, hogy valamilyen eszközzel megszerzik a célszemély [[személyes adat]]ait, bármely meghatározott - azonosított vagy azonosítható - természetes személlyel kapcsolatba hozható adatokat, mint például a személyi azonosítókat ([[személyi szám]], [[tajszám]] stb.) banki információk (számlaszám, belépési kód, jelszavak stb.) és azokat csalárd módon felhasználják. |
||
== Fajtái == |
== Fajtái == |
||
A lap 2015. október 27., 14:40-kori változata
A személyazonosság-lopás (angolul identity theft) olyan, gyakori kiberbűncselekmény, amely ugyan létezett az Internet megjelenését megelőzően is, de tömegesen az Internet megjelenését követően terjedt el. Leginkább az adathalászathoz, illetve a Ismeretségi hálózatokhoz kapcsolódik. Lényege, hogy valamilyen eszközzel megszerzik a célszemély személyes adatait, bármely meghatározott - azonosított vagy azonosítható - természetes személlyel kapcsolatba hozható adatokat, mint például a személyi azonosítókat (személyi szám, tajszám stb.) banki információk (számlaszám, belépési kód, jelszavak stb.) és azokat csalárd módon felhasználják.
Fajtái
Büntetőjogi személyazonosság-lopás
Más személyazonossági adatait használva követ el valaki valamilyen bűncselekményt.
Pénzügyi személyazonosság-lopás
Csalárdul megszerzett személyi adatokkal követ el a bűnelkövető pénzügyi csalást.
Személyazonosság másolás
Más személy nevében vagy más személy helyett lép fel valaki, használva annak személyiségi adatait és egyéb személyiségére vonatkozó információit.
Egészségügyi személyazonosság-lopás
Más személyi adatait használva vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást.
Gyermekek adataihoz kapcsolódó személyazonosság-lopás
Védekezés a személyiséglopás ellen
Az Európai Unión belül a személyes adatok védelméről egy 1995-ben elfogadott irányelv[1] rendelkezik. Ez képezi az alapját Magyarországon is a személyes adatok jogi védelméről szóló, helytelen köznyelvi nevén adatvédelmi törvénynek nevezett 1992. évi LXIII. törvénynek "a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról". Ez nem általában adatok védelméről, hanem a személyiségi adatokhoz fűződő jogok védelméről rendelkezik.
Jegyzetek
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |