„Bartolomeu Dias” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
személy infobox |
A(z) Bartolomeu_Dias_Voyage.PNG nevű fájlt JuTa törölte a Commonsból: „No permission since 20 August 2015” |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
Diaz hat európai ruhába öltöztetett [[Kongó régió|kongóit]] vitt magával a hajón, akiknek az volt a feladatuk – miután az afrikai partok mentén kirakták őket – hogy elmagyarázzák a bennszülötteknek, milyen terményeket követelnek tőlük. |
Diaz hat európai ruhába öltöztetett [[Kongó régió|kongóit]] vitt magával a hajón, akiknek az volt a feladatuk – miután az afrikai partok mentén kirakták őket – hogy elmagyarázzák a bennszülötteknek, milyen terményeket követelnek tőlük. |
||
[[Fájl:Bartolomeu Dias Voyage.PNG|bélyegkép|314x314px|Bartolomeu Díaz útja]] |
|||
A flotta Afrika nyugati partjainál haladt, december 8-án elérte a mai [[Namíbia|Namíbiában]] található [[Walvis Bay]]t, a portugálok által akkor ismert legdélibb pontot. Az ellátóhajót Diaz biztonsági okokból a [[Bálna-öböl]]nél hagyta, de előtte a Kongó-torkolatnál kirakta az utolsó afrikait. A Bálna-öböltől dél felé haladt tovább, elérte a mai [[Spencer Bay]]t, majd a [[Lüderitz-öböl|Lüderitzi-öblöt]]. |
A flotta Afrika nyugati partjainál haladt, december 8-án elérte a mai [[Namíbia|Namíbiában]] található [[Walvis Bay]]t, a portugálok által akkor ismert legdélibb pontot. Az ellátóhajót Diaz biztonsági okokból a [[Bálna-öböl]]nél hagyta, de előtte a Kongó-torkolatnál kirakta az utolsó afrikait. A Bálna-öböltől dél felé haladt tovább, elérte a mai [[Spencer Bay]]t, majd a [[Lüderitz-öböl|Lüderitzi-öblöt]]. |
||
A lap 2015. augusztus 30., 09:59-kori változata
| Bartolomeu Dias | |
.JPG) | |
| Bartolomeu Dias szobra Londonban | |
| Született | 1450-es évek Algarve |
| Elhunyt | 1500. május 29.[1][2][3][4][5] Jóreménység foka |
| Állampolgársága | Portugál Királyság |
| Foglalkozása | felfedező |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bartolomeu Dias témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bartolomeo Diaz (helyenként Bartolomeu Dias) (Algarve, 1450 körül – a Jóreménység-fokától délre, 1500. május 29.) portugál hajós és felfedező. Elsőként kerülte meg Afrika legdélebbi csücskét – a Jóreménység-fokát – 1487-88-ban.
Élete
A felfedezőútja előtti élete ismeretlen. Valószínűleg Tengerész Henrik egyik kormányosának a leszármazottja volt.
Felfedezőútja
A 15. század elején a portugál Tengerész Henrik felfedezte Afrika nyugati partjait.
1487-ben II. János Bartolomeo Diazt választotta, hogy felfedezőútra induljon Afrika legdélebbi csücskéhez, majd megtalálja az onnan az Indiai-óceánhoz vezető tengeri utat. Dias valószínűleg augusztus végén indult útnak egy flottával, amely három hajóból állt.
A flotta három hajóval indult útnak, két 50 t-s karavellával és egy tartalék hajóval. Zászlóshajójának – a Săo Cristóvăonak – kapitánya maga Diaz, kormányosa Pêro de Alenquer volt. A flotta második karavellájának – a São Pantaleãonak – a parancsnoka Pêro de Alenquer, míg a kormányosa Alvaro Martins volt. A harmadik hajó (ellátóhajó) parancsnoka Diaz testvére Diogo, míg a kormányos João de Santiago volt.
Diaz hat európai ruhába öltöztetett kongóit vitt magával a hajón, akiknek az volt a feladatuk – miután az afrikai partok mentén kirakták őket – hogy elmagyarázzák a bennszülötteknek, milyen terményeket követelnek tőlük.
A flotta Afrika nyugati partjainál haladt, december 8-án elérte a mai Namíbiában található Walvis Bayt, a portugálok által akkor ismert legdélibb pontot. Az ellátóhajót Diaz biztonsági okokból a Bálna-öbölnél hagyta, de előtte a Kongó-torkolatnál kirakta az utolsó afrikait. A Bálna-öböltől dél felé haladt tovább, elérte a mai Spencer Bayt, majd a Lüderitzi-öblöt.
A további út során mindkét karavellát az erős északi szél és a vihar – a Jóreménység-fokát megkerülve – dél felé vitte. Diaz napokig úgy hajózott, hogy nem is látta a szárazföldet, tehát fel sem tűnt neki, hogy megkerülte a Jóreménység-fokát. A következő vidéket ahova Diaz jutott Szent Balázs-öbölnek keresztelte, amelynek a mai neve Mossel Bay. Kelet felé hajózott tovább a flotta és a mai Algoa-öbölhöz jutottak. A legénység nem akart továbbhajózni, de ennek ellenére megegyeztek, hogy még néhány napig keleti irányba haladnak tovább, így eljutottak a mai Groote-folyóig. Ekkor tudatosult Diazban, hogy az 1470-es évek óta keresett utat megtalálta és az Indiába vezető út szabad.
A legénység skorbutot kapott, így Diaz elindult visszafelé.
A visszaúton a Bálna-öbölnél Diaz találkozott ellátóhajójával, amelyen már csak négy ember élt. Rövid ideig, friss ivóvíz felvétele céljából megállt az angolai partoknál, valamint a São Tomé és Príncipe szigeteknél, majd több mint 16 hónap után, 1488 decemberének végén ismét befutott Lisszabonba.
Források
- A nagy felfedezések atlasza (Officina Nova Könyvek, Magyar Könyvklub, Budapest, 1998) ISBN 963-548-789-4
- A világ 100 híres felfedezője (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-780-2
További információk
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia