„Honvédség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 19. sor: | 19. sor: | ||
* [https://www.academia.edu/11285522/A_Magyar_Honv%C3%A9ds%C3%A9g_terminol%C3%B3giai_fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek_%C3%A9s_harmoniz%C3%A1ci%C3%B3j%C3%A1nak_elvei A Magyar Honvédség terminológiai fejlesztésének és harmonizációjának elvei](Sereg Szemle 42.o) |
* [https://www.academia.edu/11285522/A_Magyar_Honv%C3%A9ds%C3%A9g_terminol%C3%B3giai_fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek_%C3%A9s_harmoniz%C3%A1ci%C3%B3j%C3%A1nak_elvei A Magyar Honvédség terminológiai fejlesztésének és harmonizációjának elvei](Sereg Szemle 42.o) |
||
* [https://www.academia.edu/11285284/A_csapatok_tev%C3%A9kenys%C3%A9g%C3%A9nek_oszt%C3%A1lyoz%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l A csapatok tevékenységének osztályozásáról (Honvédségi Szemle)] |
* [https://www.academia.edu/11285284/A_csapatok_tev%C3%A9kenys%C3%A9g%C3%A9nek_oszt%C3%A1lyoz%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l A csapatok tevékenységének osztályozásáról (Honvédségi Szemle)] |
||
* [https://www.academia.edu/11285329/Az_%C3%B6nk%C3%A9ntes_m%C5%B1veleti_tartal%C3%A9kosok_alkalmaz%C3%A1s%C3%A1nak_tapasztalatai_az_MH_Vezet%C3%A9si_%C3%A9s_Doktrin%C3%A1lis_K%C3%B6zpont_ford%C3%ADt%C3%B3kapacit%C3%A1s%C3%A1nak_ki%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_sor%C3%A1n Az önkéntes műveleti tartalékosok alkalmazásának tapasztalatai az MH Vezetési és Doktrinális Központ fordítókapacitásának kiépítése során] |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2015. április 15., 09:37-kori változata
A honvédség (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.) az államok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A modern kori hadviselés szükségessé tette a polgárok védkötelezettségének kiterjeszteni, úgy, hogy a védkötelesek még sorkatonai és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi célokra rendelkezésre álljanak.
A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és bővítésére alkalmazzák.
Megkülönböztetünk sorkatonait, tartalékost és póttartalékost, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik. Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfokú fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkíséret, katonai biztosítás stb.), ezen okokból a honvédséget másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
Története
A honvédség először a Porosz Királyságban keletkezett a 19. század elején. Az I. Napóleon által legyőzött Poroszország csak korlátolt számú hadsereget tarthatott fenn. Haderejét úgy növelte, hogy a védköteles ifjúságot egy aránylag gyorsan, sűrű turnusokban kiképezte, majd a béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborúkban (1813–15) a porosz hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok. A porosz hadsereg így 3-4-szer akkora lett, mint amekkorára I. Napóleon és a többi állam becsülte.
Az intézmény később állandósult és 1866. után a többi német államra is kiterjesztették. Az újabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség a Észak-német Szövetség államaiban a sorkatonai és tartalékos szolgálati kötelezettség teljesítése után még 12 évig tartott (27-től 39 éves korig). A Német Birodalom óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt.
Némely országban a honvédséghez oly védköteleseket is besoroztak, akik az állandó hadsereghez egyáltalában nem soroztak volna be. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az állandó hadseregben; a háborúban azonban ritkán szoktak tisztán honvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem csak nyilvántartás vezetnek a védkötelesekről.
Lásd még
- Magyar Honvédség
- A Magyar Honvédség terminológiai fejlesztésének és harmonizációjának elvei(Sereg Szemle 42.o)
- A csapatok tevékenységének osztályozásáról (Honvédségi Szemle)
- Az önkéntes műveleti tartalékosok alkalmazásának tapasztalatai az MH Vezetési és Doktrinális Központ fordítókapacitásának kiépítése során
Forrás
- A Pallas nagy lexikona