„Fluxus” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 193.30.164.207 (vita) szerkesztéséről Addbot szerkesztésére |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
* Több, egyidejű [[mágneses tér]] egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok [[vektorális eredő]]je jelenik meg. |
* Több, egyidejű [[mágneses tér]] egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok [[vektorális eredő]]je jelenik meg. |
||
* Az erővonalak a kisebb [[mágneses ellenállás]] irányába igyekeznek. |
* Az erővonalak a kisebb [[mágneses ellenállás]] irányába igyekeznek. |
||
* Ha egy [[Ferromágnesség|ferromágneses]] anyag egy keresztmetszete [[telítés]]be kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb [[mágneses ellenállás]] felé |
* Ha egy [[Ferromágnesség|ferromágneses]] anyag egy keresztmetszete [[telítés]]be kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb [[mágneses ellenállás]] felé kényszerűlnek. |
||
* Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a [[szóródás]]. |
* Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a [[szóródás]]. |
||
* Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az [[Elektromágneses indukció|indukció]] kisebb lesz! {{refhely|Ganz}} |
* Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az [[Elektromágneses indukció|indukció]] kisebb lesz! {{refhely|Ganz}} |
A lap 2015. február 19., 18:42-kori változata
A fluxus általában egy adott felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét [1] jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi. Ha az áramlást vagy az erőteret a vektor jellemzi, akkor a
integrált a fizikai mennyiség fluxusának hívjuk. [2] [3] A vektor ugyanakkor egyben a fluxus fluxussűrűsége. Ha a vektor mindig merőleges az felületre, akkor az integrált skalár alakban is írhatjuk:
Mágneses fluxus
A mágneses indukció felületre vett
integrálját mágneses fluxusnak hívjuk, ami szemléletesen a felületet metsző mágneses indukcióvonalak száma, bár nem dimenziótlan mennyiség. SI mértékegysége a weber (Wb). 1 Wb = 1 T m2 = 1 V s. [4] Az általános definíciónak megfelelően a mágneses indukció azonos a mágneses fluxussűrűséggel. [5]
Az erővonalak jellemzői
- Az erővonalak soha nem metszik, és soha nem keresztezik egymást.
- Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
- Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
- Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
- Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telítésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerűlnek.
- Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
- Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz! [6]
Részecskefluxus
Legyen j az egységnyi felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék száma, ekkor az
integrál megadja az A felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát. a részecskék fluxusa vagy árama, pedig a részecskék fluxussűrűsége vagy áramsűrűsége.
Hivatkozások
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fényes 56. o.
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxussűrűség
- ↑ Ganz
Források
- ↑ Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977)
- ↑ Fényes: szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971)
- ↑ Ganz: Tamás László. Analóg műszerek (jegyzet). Ganz Műszer Zrt. (2006)