„Extenzív mennyiség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
egyenletek |
konjugált változókkal kiegészítve |
||
78. sor: | 78. sor: | ||
A fajlagos mennyiségek legtöbbjéről nincs önálló szócikk, definíciójukat a hozzájuk tartozó extenzív mennyiség szócikkében találjuk |
A fajlagos mennyiségek legtöbbjéről nincs önálló szócikk, definíciójukat a hozzájuk tartozó extenzív mennyiség szócikkében találjuk |
||
:Gibbs szabadentalpia: <math>G = U + pV - TS</math> |
:Gibbs szabadentalpia: <math>G = U + pV - TS - \sum \mu_i N_i</math> |
||
:Helmholtz szabadenergia: <math>F = U - TS</math> |
:Helmholtz szabadenergia: <math>F = U - TS - \sum \mu_i N_i</math> |
||
ahol ''N'' a részecskék (molekulák, vagy atomok) száma |
|||
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
||
[[Kategória:Fizikai mennyiségek| Extenziv mennyiseg]] |
[[Kategória:Fizikai mennyiségek| Extenziv mennyiseg]] |
A lap 2015. január 21., 12:08-kori változata
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az intenzív mennyiség független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. Az extenzív mennyiségek additívak, mindig előjelesen összegződnek.
- Az extenzív mennyiségek additívak (összeadódóak). Legismertebb példája a tömegek összeadhatósága.
- Az extenzív mennyiségek nagysága mindaddig változik, amíg az egyensúlyi állapot be nem következik. Ez az extenzív mennyiségek áramlásával valósul meg (transzport). Példaként tekintsünk két kamrát, amelyek egyikében oxigén van, a másikban nitrogén. Ez két különböző anyag koncentrációja. Ha a kamrák közötti falat elhúzzuk, a koncentrációk különbsége azonnal elkezd kiegyenlítődni, mégpedig úgy, hogy az oxigén beáramlik az előzőleg nitrogénnel telt térbe, a nitrogén viszont az oxigénnel telt térbe. Ez tehát a rendszert alkotó anyagok áramlásával valósul meg, és mindkét anyag megnöveli a térfogatát.
Extenzív mennyiségek jellemzése
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat, az energia, a hőkapacitás stb.
Az extenzív mennyiségből intenzív mennyiség képződik, ha azt tömegegységre, vagy az anyag egységnyi anyagmennyiségére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk.
Például a térfogat extenzív mennyiség. Ha az anyag térfogatát tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az anyagmennyiségre vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság.
Összahasonlító táblázat
Extenzív tulajdonság |
jele | SI egysége | intenzív tulajdonság |
jele | SI egysége |
---|---|---|---|---|---|
Térfogat | fajlagos térfogat | ||||
Belső energia | fajlagos belső energia | ||||
Entrópia | fajlagos entrópia | ||||
Entalpia | fajlagos entalpia | ||||
Gibbs szabadenergia (szabadentalpia) | fajlagos Gibbs szabadenergia | ||||
Helmholtz szabadenergia | fajlagos szabadenergia | ||||
Hőkapacitás (állandó térfogaton) |
fajlagos hőkapacitás (állandó térfogaton) |
||||
Hőkapacitás (állandó nyomáson) |
fajlagos hőkapacitás (állandó nyomáson) |
A fajlagos mennyiségek legtöbbjéről nincs önálló szócikk, definíciójukat a hozzájuk tartozó extenzív mennyiség szócikkében találjuk
- Gibbs szabadentalpia:
- Helmholtz szabadenergia:
ahol N a részecskék (molekulák, vagy atomok) száma