„Extenzív mennyiség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
alcím hozzáadása |
Némi magyarázat |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''extenzív mennyiség''' olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az [[intenzív mennyiség]] független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. Az extenzív mennyiségek additívak, mindig előjelesen összegződnek. |
Az '''extenzív mennyiség''' olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az [[intenzív mennyiség]] független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. Az extenzív mennyiségek additívak, mindig előjelesen összegződnek. |
||
*Az extenzív mennyiségek ''additívak'' (összeadódóak). Legismertebb példája a tömegek összeadhatósága. |
|||
*Az extenzív mennyiségek nagysága mindaddig változik, amíg az egyensúlyi állapot be nem következik. Ez az extenzív mennyiségek áramlásával valósul meg. Példaként tekintsünk két kamrát, amelyek egyikében oxigén van, a másikban nitrogén. Ez két különböző anyag koncentrációja. Ha a kamrák közötti falat elhúzzuk, a koncentrációk különbsége azonnal elkezd kiegyenlítődni, mégpedig úgy, hogy az oxigén beáramlik az előzőleg nitrogénnel telt térbe, a nitrogén viszont az oxigénnel telt térbe. Ez tehát a rendszert alkotó anyagok áramlásával valósul meg, és mindkét anyag megnöveli a térfogatát. |
|||
== Extenzív mennyiségek jellemzése == |
== Extenzív mennyiségek jellemzése == |
||
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a [[tömeg]], az [[anyagmennyiség]], a [[térfogat]], az [[energia]], a [[hőkapacitás]] stb. |
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a [[tömeg]], az [[anyagmennyiség]], a [[térfogat]], az [[energia]], a [[hőkapacitás]] stb. |
||
A lap 2015. január 21., 10:19-kori változata
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az intenzív mennyiség független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. Az extenzív mennyiségek additívak, mindig előjelesen összegződnek.
- Az extenzív mennyiségek additívak (összeadódóak). Legismertebb példája a tömegek összeadhatósága.
- Az extenzív mennyiségek nagysága mindaddig változik, amíg az egyensúlyi állapot be nem következik. Ez az extenzív mennyiségek áramlásával valósul meg. Példaként tekintsünk két kamrát, amelyek egyikében oxigén van, a másikban nitrogén. Ez két különböző anyag koncentrációja. Ha a kamrák közötti falat elhúzzuk, a koncentrációk különbsége azonnal elkezd kiegyenlítődni, mégpedig úgy, hogy az oxigén beáramlik az előzőleg nitrogénnel telt térbe, a nitrogén viszont az oxigénnel telt térbe. Ez tehát a rendszert alkotó anyagok áramlásával valósul meg, és mindkét anyag megnöveli a térfogatát.
Extenzív mennyiségek jellemzése
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat, az energia, a hőkapacitás stb.
Az extenzív mennyiségből intenzív mennyiség képződik, ha azt tömegegységre, vagy az anyag egységnyi anyagmennyiségére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk.
Például a térfogat extenzív mennyiség. Ha az anyag térfogatát tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az anyagmennyiségre vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság.