„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Link korrigálása |
Infobox |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Hegy infobox |
|||
{{coor title dms|display=title|48|20|40|É|18|6|20|K|type:city_region:SK}} |
|||
| név = Zobor-hegy |
|||
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]] |
|||
| kép =Nitra-zobor-hegy.jpg|thumb|right|Zobor |
|||
| magasság = 586,9 |
|||
| hely = {{Szlovákia}} |
|||
| hegység = [[Tribecs-hegység]] |
|||
| pozíciós térkép = Szlovákia |
|||
| pozíciós térkép2 = |
|||
| szélességi fok = 48 |
|||
| szélességi ívperc = 20 |
|||
| szélességi ívmásodperc = 40 |
|||
| szélesség = É |
|||
| hosszúsági fok = 18 |
|||
| hosszúsági ívperc = 6 |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 20 |
|||
| hosszúság = K |
|||
| szöveg pozíciója = bottom |
|||
| legkönnyebb útvonal = |
|||
}} |
|||
[[File:Zobor - pohled z hradu.JPG|260px|thumb|Zobor]] |
|||
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
||
A lap 2014. november 30., 19:48-kori változata
Zobor-hegy | |
Magasság | 586,9 m |
Hely | Szlovákia |
Hegység | Tribecs-hegység |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor-hegy témájú médiaállományokat. |
A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zoborhegyi apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.
A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.[1]
Források
- Marián Samuel 2010: Najnovšie výsledky archeologických výskumov Zoborského kláštora v Nitre. Ochrana pamiatok - Monumentorum Tutela 22, 276-287.
- Ladislav Belás 2013: Benediktínske opátstvo Sv. Hypolita na Zobore. In: Zoborské listiny 1111 a 1113 a ich význam pre Slovensko. Nitra, 106-116.
- Ladislav Belás 2008: Benediktínske opátstvo sv. Hypolita na Zobore. In: Almanach Nitra, 248-257.
- Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra.
- Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra.
- Marián Samuel 2005: Archeologický výskum Zoborského kláštora v rokoch 2001-2003. In: Dávne dejiny Nitry a okolia, 109-114.
- 2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica.
- Motesíky Árpád 1992: A Zobor-hegy egykori emlékoszlopa. Honismeret XX/1, 25.
- Alojz Habovštiak 1964: Záchranný výskum pri bývalom kláštore v Nitre na Zobore. Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV 14, 227-234.
- Ľudmila Kraskovská 1943: Archeologický výskum na Zobore pri Nitre. Sborník slovenského národného múzea XXXVI-XXXVII, 217-227.
- Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra.
- ↑ Kaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei Fabricius Ede 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái. Pesti Hirlap 1907/6.