„Kapoli Antal (fafaragó, 1867–1957)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dpanni (vitalap | szerkesztései)
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-68.html
1. sor: 1. sor:
id. '''Kapoli Antal''' ([[Gyalány]], [[1867]]. [[november 4.]] – [[Somogyhárságy]], [[1957]]. [[április 12.]]) [[Kossuth-díj]]as fafaragó pásztor, a [[Népművészet Mestere díj|Népművészet Mestere]] ([[1954]]).
id. '''Kapoli Antal''' ([[Gyalán]], [[1867]]. [[november 4.]] – [[Somogyhárságy]], [[1957]]. [[április 12.]]) [[Kossuth-díj]]as fafaragó pásztor, a [[Népművészet Mestere díj|Népművészet Mestere]] ([[1954]]).


==Élete==
==Élete==

A lap 2014. október 27., 18:56-kori változata

id. Kapoli Antal (Gyalán, 1867. november 4.Somogyhárságy, 1957. április 12.) Kossuth-díjas fafaragó pásztor, a Népművészet Mestere (1954).

Élete

Ősei generációk óta a juhászkodással foglalkoztak. 12 éves korában kezdett a pásztorkodással és a fafaragással foglalkozni. Először csak saját kedvére, később már megrendelésre készítette a parasztság körében alkalmazott használati és dísztárgyakat. Pásztorbotok, botok, kobakok, kulacsok, só- és paprikatartókat készített. Mintáit maga találta ki. Ismerte az ősi motívumok - figurák, virágdíszek - jelentését, melyeket használt, s néhányat maga is kitalált. Munkái senkiével össze nem téveszthetők. Többször alkalmazott virágdíszítményeket, egyes jeleneteket a pásztorok és betyárok világából. Sokszor változtatta lakóhelyét, vándorlásai során egész Somogyban látta a kortársak és az elődök által készített faragásokat. Művei számos kiállításon szerepeltek, köztük a Néprajzi Múzeumban, a kaposvári múzeumban és számos egyéb kiállítóhelyen. Tehetségét élete alkonyán több kitüntetéssel is elismerték. 1954-ben a Népművészet Mestere címet kapta, 1955-ben pedig Kossuth-díjas népművész lett. 1957-ben, 90 éves korában hunyt el.

Források