„RGB színtér” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (193.225.192.3), visszaállítva Tudor987 szerkesztésére |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Előzményei == |
== Előzményei == |
||
[[Fájl:CIE1931 rgxy.png|thumb|250px|Az rgb koordináták fekete színűek, függőlegesek. Az xy koordináták piros színűek. Az '''E''' egyenlő energiájú pont értéke mindkét rendszerben 1/3]] |
[[Fájl:CIE1931 rgxy.png|thumb|250px|Az rgb koordináták fekete színűek, függőlegesek. Az xy koordináták piros színűek. Az '''E''' egyenlő energiájú pont értéke mindkét rendszerben 1/3]] |
||
[[Fájl:CIE1931 RGBCMF.png|thumb|250px|Az rgb spektrum, ahogyan az emberi színlátást leírja]] |
|||
* EZ AZ EGÉSZ HÜLYESÉG |
|||
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság ('''John Guild''' és '''David Wright''') 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.<ref name="cie1931">{{cite book | author=CIE | title=Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931 | publisher=Cambridge University Press, Cambridge | year=1932}}</ref><ref>{{cite journal|first=Thomas|last=Smith|coauthors=Guild, John|title=The C.I.E. colorimetric standards and their use| doi=10.1088/1475-4878/33/3/301|year=1931–32|issue=3|volume=33|journal=Transactions of the Optical Society|pages=73–134}}</ref><ref name=fairman>{{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger| title=How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1997 | month=February| volume=22 |issue=1 | pages=11–23}} '''és''' {{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. | title=Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1998 | month=August|volume=23 |issue=4 | pages=259–259}}</ref> Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet és a [[James Clerk Maxwell|Maxwell]]-féle egyenlő oldalú '''rgb''' színháromszög. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.<ref>{{cite web |url= http://www.babelcolor.com/download/A%20review%20of%20RGB%20color%20spaces.pdf |title=A review of RGB color spaces |first=Danny |last=Pascale |work=babelcolor.com |year=2011 |accessdate=20 January 2012}}</ref> Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrixszal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre. |
|||
:<math> |
|||
\begin{bmatrix}X\\Y\\Z\end{bmatrix}= |
|||
\frac{1}{0,17697} |
|||
\begin{bmatrix} |
|||
0,49&0,31&0,20\\ |
|||
0,17697&0,81240&0,01063\\ |
|||
0,00&0,01&0,99 |
|||
\end{bmatrix} |
|||
\begin{bmatrix}R\\G\\B\end{bmatrix} |
|||
</math> |
|||
Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle változata van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB<ref>{{cite web |url= http://www.brucelindbloom.com/Eqn_RGB_XYZ_Matrix.html |title=RGB–XYZ Matrices |first=Bruce |last=Lindbloom |work=brucelindbloom.com |year=2008 |accessdate=20 January 2012}}</ref> |
|||
=== Jelölések === |
|||
<math>X,\ Y,\ Z,\ R,\ G,\ B</math> CIE 1931 színinger összetevők |
|||
<math>x,\ y,\ z,\ r,\ g,\ b</math> CIE 1931 színességi koordináták |
|||
<math>\bar{x},\ \bar{y},\ \bar{z},\ \bar{r},\ \bar{g},\ \bar{b} </math> CIE 1931 spektrális színinger megfeleltető függvények |
|||
<math>x_R,\ y_R,\ x_G,\ y_G,\ x_B,\ y_B </math> CIE 1931 alap színingerek (primaries) színességi koordinátái |
|||
A fentiek 2 fokos látószögre (az éles látás zónájára) érvényesek. Ezeket 1964-ben kiegészítették a 10 fokos (általános látóterű) színtérrel. |
|||
A számítógépes adatfeldolgozásban R, G, B betűk igen sokféle jelentéssel jöttek létre. Gyakorlatilag minden, a színességi háromszögben leírható gamut alapszíningereit az R, a G és a B betűkkel jelölik. |
|||
=== Kezdeti alkalmazása === |
|||
A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára<ref>{{cite web |url= http://www.babelcolor.com/download/A%20review%20of%20RGB%20color%20spaces.pdf |title=A review of RGB color spaces |first=Danny |last=Pascale |work=babelcolor.com |year=2011|accessdate=26 January 2012}} Ebben az időben Magyarországon még a SECAM szabványt használták</ref> |
|||
{| class=wikitable |
|||
!színességi koordináta!!R!!G!!B |
|||
|- |
|||
|x||0,64||0,29||0,15 |
|||
|- |
|||
|y||0,33||0,60||0,06 |
|||
|- |
|||
|z||0,03||0,11||0,79 |
|||
|} |
|||
{| class=wikitable |
|||
!hullámhossz!!R!!G!!B |
|||
|- |
|||
|nm||444,44||526,32||645,16 |
|||
|} |
|||
A szabványos megvilágítás (a fehér) kezdetben a C, jelenleg a D65. Ezt követték időrendben a számítógépes megjelenítés, majd a digitális televízió (ITU-R BT.709-5) |
|||
== Reprezentáció == |
|||
Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1 vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl.: |
|||
* Piros és zöld maximum sárgát eredményez |
|||
* Kék és zöld maximum türkiz színű lesz |
|||
* Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2014. október 10., 12:36-kori változata
Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.
Előzményei
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.[1][2][3] Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet és a Maxwell-féle egyenlő oldalú rgb színháromszög. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.[4] Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrixszal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.
Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle változata van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB[5]
Jelölések
CIE 1931 színinger összetevők
CIE 1931 színességi koordináták
CIE 1931 spektrális színinger megfeleltető függvények
CIE 1931 alap színingerek (primaries) színességi koordinátái
A fentiek 2 fokos látószögre (az éles látás zónájára) érvényesek. Ezeket 1964-ben kiegészítették a 10 fokos (általános látóterű) színtérrel.
A számítógépes adatfeldolgozásban R, G, B betűk igen sokféle jelentéssel jöttek létre. Gyakorlatilag minden, a színességi háromszögben leírható gamut alapszíningereit az R, a G és a B betűkkel jelölik.
Kezdeti alkalmazása
A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára[6]
színességi koordináta | R | G | B |
---|---|---|---|
x | 0,64 | 0,29 | 0,15 |
y | 0,33 | 0,60 | 0,06 |
z | 0,03 | 0,11 | 0,79 |
hullámhossz | R | G | B |
---|---|---|---|
nm | 444,44 | 526,32 | 645,16 |
A szabványos megvilágítás (a fehér) kezdetben a C, jelenleg a D65. Ezt követték időrendben a számítógépes megjelenítés, majd a digitális televízió (ITU-R BT.709-5)
Reprezentáció
Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1 vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl.:
- Piros és zöld maximum sárgát eredményez
- Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
- Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila
Források
- ↑ CIE. Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931. Cambridge University Press, Cambridge (1932)
- ↑ Smith, Thomas, Guild, John (1931–32). „The C.I.E. colorimetric standards and their use”. Transactions of the Optical Society 33 (3), 73–134. o. DOI:10.1088/1475-4878/33/3/301.
- ↑ Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger (1997. February). „How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 22 (1), 11–23. o. és Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. (1998. August). „Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 23 (4), 259–259. o.
- ↑ Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Lindbloom, Bruce: RGB–XYZ Matrices. brucelindbloom.com, 2008. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 26.) Ebben az időben Magyarországon még a SECAM szabványt használták