„Argó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője]] |
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője]] |
||
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/argonautak.html|title=Argonauták|language=magyar}}</ref> útra keltek [[Kolkhisz|Kolkhiszba]], hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t [[Aiétész]] királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő [[Phrixosz és Hellé]] vitték el a Lapüthosz-hegyi [[Zeusz]] szentélyből.<ref>{{cite web|url=http://www.thasos.hu/sajat_fajlok/mitologia/Phrixosz%20es%20Helle.html|title=Phrixosz és Hellé|language=magyar}}</ref> (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a [[Dardanellák|Hellészpontosz]].) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban [[Médeia]], Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. |
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/argonautak.html|title=Argonauták|language=magyar}}</ref> útra keltek [[Kolkhisz|Kolkhiszba]], hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t [[Aiétész]] királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő [[Phrixosz és Hellé]] vitték el a Lapüthosz-hegyi [[Zeusz]] szentélyből.<ref>{{cite web|url=http://www.thasos.hu/sajat_fajlok/mitologia/Phrixosz%20es%20Helle.html|title=Phrixosz és Hellé|language=magyar}}</ref> (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a [[Dardanellák|Hellészpontosz]].) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban [[Médeia]], Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. A hajó a nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. |
||
A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] ''Argonautika'' című művében olvasható.<ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki. |
A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] ''Argonautika'' című művében olvasható.<ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki. |
||
A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy [[Fenyőfélék|fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült. |
A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy [[Fenyőfélék|fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült. |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: ''Mitológiai kislexikon''. Budapest: Könyvkuckó. 1998. ISBN 963-9077-71-2 |
* [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: ''Mitológiai kislexikon''. Budapest: Könyvkuckó. 1998. ISBN 963-9077-71-2 |
||
* Robert Graves: Az Aranygyapjú. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 07 0882 5 |
* Robert Graves: Az Aranygyapjú. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 07 0882 5 |
A lap 2014. június 19., 13:04-kori változata
Az Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták[1] útra keltek Kolkhiszba, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút Aiétész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő Phrixosz és Hellé vitték el a Lapüthosz-hegyi Zeusz szentélyből.[2] (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Hellészpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médeia, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. A hajó a nevét építőjéről, Argoszról kapta.
A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című művében olvasható.[3] A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.
A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy fenyőiből készült, a hajóorr pedig az Athéné istennő által adományozott Dodona szent tölgyeséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.
Jegyzetek
- ↑ Argonauták (magyar nyelven)
- ↑ Phrixosz és Hellé (magyar nyelven)
- ↑ Apollóniosz Rhodiosz. Argonautika
Források
- Szabó György: Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó. 1998. ISBN 963-9077-71-2
- Robert Graves: Az Aranygyapjú. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 07 0882 5
- Robert Graves: A görög mítoszok. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1981. ISBN 963 07 1975 4
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Argó témájú kategóriát.