„Bruttó nemzeti termék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A [[közgazdaságtan]]ban a '''bruttó nemzeti termék''' ([[angol nyelv|angolul]] ''gross national product'', GNP, ejtsd: ''dzsíenpí'') vagy '''bruttó nemzeti össztermék''' egy bizonyos [[ország]] állampolgárai és jogi személyei (elsősorban [[vállalat]]ai) éves termelésének [[pénz]]ben kifejezett mérőszáma. A folyó árakon mért bruttó nemzeti terméket ''nominális GNP''-nek, az [[infláció]]val korrigált mutatószámot ''reál GNP''-nek nevezzük. |
A [[közgazdaságtan]]ban a '''bruttó nemzeti termék''' ([[angol nyelv|angolul]] ''gross national product'', GNP, ejtsd: ''dzsíenpí'') vagy '''bruttó nemzeti össztermék''' egy bizonyos [[ország]] állampolgárai és jogi személyei (elsősorban [[vállalat]]ai) éves termelésének [[pénz]]ben kifejezett mérőszáma. A folyó árakon mért bruttó nemzeti terméket ''nominális GNP''-nek, az [[infláció]]val korrigált mutatószámot ''reál GNP''-nek nevezzük. |
||
Egy adott országban a bruttó nemzeti terméket úgy kapjuk meg, hogy a [[bruttó hazai termék]]ből (GDP) levonjuk |
Egy adott országban a bruttó nemzeti terméket úgy kapjuk meg, hogy a [[bruttó hazai termék]]ből (GDP) levonjuk a hazai devizakülföldiek teljesítményét, és hozzáadjuk a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelmét. A bruttó nemzeti termék (GNP) tehát a jövedelem-transzferekkel korrigált bruttó hazai termék (GDP). A két mutató között elsősorban a nagy tőke- vagy munkaerő-exportőr országok esetében jelentős az eltérés. |
||
A bruttó nemzeti termék mérése történhet a termelés (kibocsátás) oldaláról, ebben az esetben egyenlő a javakra és szolgáltatásokra fordított személyi kiadások, beruházási kiadások, illetve javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások összegével. Ugyanazt az eredményt kapjuk, ha a költségeket vesszük számba – ekkor a bruttó nemzeti termék egyenlő a bérek, kamatok, járadékok, profit, közvetett üzleti adók és amortizáció összegével. |
A bruttó nemzeti termék mérése történhet a termelés (kibocsátás) oldaláról, ebben az esetben egyenlő a javakra és szolgáltatásokra fordított személyi kiadások, beruházási kiadások, illetve javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások összegével. Ugyanazt az eredményt kapjuk, ha a költségeket vesszük számba – ekkor a bruttó nemzeti termék egyenlő a bérek, kamatok, járadékok, profit, közvetett üzleti adók és amortizáció összegével. |
||
A lap 2014. március 17., 13:46-kori változata
A közgazdaságtanban a bruttó nemzeti termék (angolul gross national product, GNP, ejtsd: dzsíenpí) vagy bruttó nemzeti össztermék egy bizonyos ország állampolgárai és jogi személyei (elsősorban vállalatai) éves termelésének pénzben kifejezett mérőszáma. A folyó árakon mért bruttó nemzeti terméket nominális GNP-nek, az inflációval korrigált mutatószámot reál GNP-nek nevezzük.
Egy adott országban a bruttó nemzeti terméket úgy kapjuk meg, hogy a bruttó hazai termékből (GDP) levonjuk a hazai devizakülföldiek teljesítményét, és hozzáadjuk a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelmét. A bruttó nemzeti termék (GNP) tehát a jövedelem-transzferekkel korrigált bruttó hazai termék (GDP). A két mutató között elsősorban a nagy tőke- vagy munkaerő-exportőr országok esetében jelentős az eltérés.
A bruttó nemzeti termék mérése történhet a termelés (kibocsátás) oldaláról, ebben az esetben egyenlő a javakra és szolgáltatásokra fordított személyi kiadások, beruházási kiadások, illetve javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások összegével. Ugyanazt az eredményt kapjuk, ha a költségeket vesszük számba – ekkor a bruttó nemzeti termék egyenlő a bérek, kamatok, járadékok, profit, közvetett üzleti adók és amortizáció összegével.
Simon Smith Kuznets a GNP-számbavétellel kapcsolatos úttörő munkásságáért kapott közgazdasági Nobel-emlékdíjat 1971-ben.
Forrás
- Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus. Közgazdaságtan I. Alapfogalmak és makroökonómia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 132, 163-178. o.. ISBN 963-222-684-4 (1993)