Közép-Atlanti-hátság

A Közép-Atlanti-hátság

A háőtsáég központi szerepet játszott a Pangaea őskontinens felbomlásában

A Közép-Atlanti-hátság áthaladása Izland területén

A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel. Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. Grönlandtól keletre, Izlandtól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve Reykjanesi hátság. Ez a legismertebb óceáni hátság, amelyet elsőként fedeztek fel.

Szerkezete

Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel rift), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei tovább a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át.A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.

Források

• Világlexikon: Óceáni hátságok

További információk

• Völgyesi Lajos: Geofizika
• Válas György: Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel
• Az Atlanti-hátság vulkánjai
• Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa
• A Sulinet azceáni hátságokról