„Asszignáta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Add higher resolution image for assignat |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl: |
[[Fájl:FRA-A73-République Française-400 livres (1792).jpg|bélyegkép|250px|400 livres névértékű assignat (1792)]] |
||
Az '''assignat''' {{IPA|[a.si.ɲa]}} francia [[Pénzjegy|papírpénz]] a [[francia forradalom]] idejéből, neve a francia ''l’assignation'' (utalvány) szóból származik. |
Az '''assignat''' {{IPA|[a.si.ɲa]}} francia [[Pénzjegy|papírpénz]] a [[francia forradalom]] idejéből, neve a francia ''l’assignation'' (utalvány) szóból származik. |
||
A lap 2013. december 16., 10:16-kori változata
.jpg)
Az assignat [a.si.ɲa] francia papírpénz a francia forradalom idejéből, neve a francia l’assignation (utalvány) szóból származik.
1790-re az állam fizetésképtelenné vált, ezért az Alkotmányozó Nemzetgyűlés utalványok kibocsátása mellett döntött, melyek fedezetéül az elkobzott egyházi vagyon (biens nationaux, azaz „nemzeti javak”) szolgált. Sikeresen használták a közkiadások fedezésére, mert a hazai és külföldi hitelezők is elfogadták. Bár kibocsátásuk alapján kötvénynek minősülnek, fokozatosan törvényes fizetőeszközként használt pénzzé váltak. Kibocsátásuk kontroll nélkül történt, 1792-re névértékük már meghaladta a fedezetükre szánt vagyon értékét, a további kibocsátás pedig hiperinflációhoz vezetett. A gondokat tetézte az élelmiszerhiány, valamint a háborúk – mindez megakadályozta a pénzpolitika rendbetételét. 1793-ban törvényben maximálták az árakat (loi du maximum général), ezt azonban a Direktórium 1795-ben felfüggesztette, így az árak ismét elszabadultak. Az inflációnak Napóleon vetett véget, mikor 1803-ban bevezette a frankot. Az assignat-k addigra gyakorlatilag teljes értéküket elvesztették.
Forrás
- Münzen Lexikon - assignaten
