„Ciszterci Szent István Gimnázium” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Ciszterci Szent |
A '''Ciszterci Szent István Gimnázium''' [[Székesfehérvár]] legrégibb középiskolája. A történelmi belvárosban, a Jókai utcában található. Fenntartója a [[ciszterciek|Ciszterci Rend]] [[Zirc]]i Főapátsága. A gimnáziumban nappali, esti és levelezőtagozatos képzés folyik. |
||
== |
== Története == |
||
Az iskola |
Az iskola története egészen az [[1700-as évek]] elejére nyúlik vissza. Miután kiűzték a [[törökök]]et a városból megjelentek a [[jezsuiták|jezsuita]] atyák, akik rögtön templomépÃtésbe ill. iskolaalapÃtásba fogtak. Négy illetve hatosztályos intézményüket kisebb megszakÃtásokkal 1773-ig működtették. Ekkor [[XIV. Kelemen pápa]] feloszlatta a jezsuita rendet, Ãgy az iskola vezetését a [[pálos rend|pálos]]ok vették át, akik 10 éven át tanÃtottak itt. [[II. József magyar király|II. József király]] szerzetesrendeket feloszlató rendeletét követÅ‘en egy ideig Magyar Királyi Gimnázium néven működött. KésÅ‘bb [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] újra engedélyezte a szerzetesrendek működését, és a székesfehérvári gimnáziumot a [[bencések]]re akarta bÃzni. Ez nem sikerült, ezért [[Dréta Antal]] zirci kormányzó perjel kérésére az iskola 1813-ban [[ciszterciek|ciszterci rend]] tulajdonába került. ElsÅ‘ ciszterci igazgatója [[Villax Ferdinánd]] volt, aki késÅ‘bb zirci apát lett. Az iskola 1851-ben fÅ‘gimnáziumi rangot kapott és neve: A Ciszterci Rend Székesfehérvári FÅ‘gimnáziuma lett, majd 1921-tõl Dr. [[Békefi Remig]] zirci apát javaslatára az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma nevet viselte. |
||
A |
A gimnázium kezdetben az Oskola utcai épületben működött (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár helyiségei vannak itt - pl. a régi dÃszterem ma olvasóteremként szolgál). Noha a rendházzal összekapcsolt épületet többször bÅ‘vÃtették, az 1930-es évek elejére elkerülhetetlenné vált egy új épület létesÃtése. Ekkor az Oskola utca és a Jókai utca közötti területen álló egykori épületet a rend eladta a városnak és megvette a mai gimnázium területén lévÅ‘ házakat. Ezeket lebontva épÃtették fel a mai gimnázium Jókai utcai épületét. |
||
A [[ |
A [[második világháború]]t követÅ‘en döntÅ‘ változások következtek: elÅ‘ször 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. Ãgy a gimnázium az 1945/46-os tanévtõl átalakult, és mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Ãltalános Iskola mûködött. |
||
A nagyobb |
A nagyobb érvágás 3 év múlva következett be: 1948-ban államosÃtották a ciszterciek - a még egy évtizede sem használt, új gimnáziumát, majd 1950-tÅ‘l az Ãllami Ybl Miklós Reáliskolával egyesülve József Attila Gimnáziumként működött, továbbra is magas szÃnvonalú, országos elismertséget hozó képzést nyújtva. Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek. |
||
A |
A rendszerváltozást követően a gimnázum visszakerülhetett a ciszeterci rend tulajdonába, először Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszetrci Szent István Gimnázium nevet viselve. |
||
== A iskola jelenleg == |
== A iskola jelenleg == |
||
Jelenleg a |
Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évenete két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indÃtanak, Ãgy az osztályok száma 20. Esti ill. levelezÅ‘ tagozaton további 4 osztályban van lehetÅ‘ség készülni az érettségi vizsgára. |
||
Az |
Az iskolaépületében tágas tantermek találhatóak, amiket úgy alakÃtottak ki, hogy azok ablakai az iskola dÃszudvarára tekintsenek. A közönséges tantermek mellett egyéb, speciális funkciókkal rendelkezÅ‘ helyiséggel rendelkezik a gimnázium: 2 tornaterem és egy tornacsarnok, egy szÃnházterem, ebédlÅ‘ és konyha, természettudományi elÅ‘adók (kémiai elÅ‘adó, fizikai elÅ‘adó, biológiai elÅ‘adó), amikhez közvetlenül a megfelelÅ‘ szertárak kapcsolódnak, könyvtár olvasóteremmel, stúdió. |
||
Nagyon |
Nagyon szép a 90-es évek végén létesÃtett kápolna. A gimnázium területén található egy tornaudvar (kosárlabda és focipályával) és egy dÃszudvar. |
||
== Az iskola |
== Az iskola hÃres tanárai == |
||
* Pray |
* Pray György |
||
* [[ |
* [[Baróti Szabó Dávid]] |
||
* [[ |
* [[Ãnyos Pál]] |
||
* [[ |
* [[Virág Benedek]] |
||
* |
* Szabó Krizontom |
||
* Lánczos Kornél |
|||
* Budenz |
* Budenz József |
||
* Vastagh Rita |
* Vastagh Rita |
||
== Az iskola |
== Az iskola hÃres tanulói == |
||
* [[Egyed Antal]] - |
* [[Egyed Antal]] - költő, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja |
||
* [[ |
* [[EndrÅ‘di Sándor (költÅ‘)|EndrÅ‘di Sándor]] - Ãró, költÅ‘ az MTA levelezÅ‘ tagja |
||
* [[ |
* [[Fejér György (teológus)|Fejér György]] - az [[Egyetemi könyvtár]] igazgatója |
||
* [[Goldziher |
* [[Goldziher Ignác]] - orientalista, az MTA tagja, keletkutató |
||
* [[ |
* [[Horvát István (történész)|Horvát István]] - bölcsészdoktor, egyetemi tanár |
||
* [[ |
* [[Horváth Gergely]] - a [[Francia Intézet]] nyelvi professzora |
||
* [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]] - filmrendező |
|||
* [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]] - filmrendező |
|||
* [[Kaszap |
* [[Kaszap István]] - jezsuita szerzetes, pap |
||
* [[Klebelsberg Kuno]] - |
* [[Klebelsberg Kuno]] - vallás- és közoktatásügyi miniszter |
||
* [[Lauschmann Gyula]] - orvos, |
* [[Lauschmann Gyula]] - orvos, történész |
||
* [[ |
* [[Lázár Ervin]] - Ãró, elbeszélÅ‘, meseÃró |
||
* [[Pauer |
* [[Pauer János]] - székesfehérvári megyés püspök |
||
* [[Pyrker |
* [[Pyrker János László]] - velencei pátriárka, az MTA tagja |
||
* [[Reguly Antal]] - |
* [[Reguly Antal]] - néprajzkutató, utazó |
||
* [[ |
* [[Rónay Jácint]] - a [[darwinizmus]] megteremtője hazánkban, [[Kossuth Lajos|Kossuth]] fiainak nevelője |
||
* [[Sajnovics |
* [[Sajnovics János]] - kutató, nyelvész, matematikus, csillagász |
||
* [[Semmelweis |
* [[Semmelweis Ignác]] - orvos, "az anyák megmentője" |
||
* [[Simor |
* [[Simor János]] - bÃboros, hercegprÃmás, esztergomi érsek |
||
* [[Szalay |
* [[Szalay László (jogász)|Szalay László]] |
||
* [[ |
* [[Szekfű Gyula]] - történész |
||
* [[Vajda |
* [[Vajda János (költő)|Vajda János]] - költő |
||
* [[Vajda |
* [[Vajda Péter]] - költÅ‘, drámaÃró, pedagógus |
||
* [[ |
* [[Vörösmarty Mihály]] - költő |
||
* [[Wekerle |
* [[Wekerle Sándor]] - politikus, miniszterelnök |
||
* [[Ybl |
* [[Ybl Miklós]] - épÃtész |
||
* [[Zichy |
* [[Zichy János]] - politikus |
||
* [[Zichy |
* [[Zichy JenÅ‘]] - szakÃró, politikus, Ãzsia-kutató |
||
== |
== Forrás == |
||
* [http://www.ciszterci-szfvar.sulinet.hu Az iskola honlapja] |
* [http://www.ciszterci-szfvar.sulinet.hu Az iskola honlapja] |
||
* Demeter |
* Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno |
||
[[ |
[[Kategória:Katolikus középiskolák Magyarországon]] |
||
[[Kategória:Székesfehérvár középiskolái]] |
|||
[[Kategória:Székesfehérvár középiskolái]] |
A lap 2013. november 4., 22:38-kori változata
A Ciszterci Szent István Gimnázium Székesfehérvár legrégibb középiskolája. A történelmi belvárosban, a Jókai utcában található. Fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Főapátsága. A gimnáziumban nappali, esti és levelezőtagozatos képzés folyik.
Története
Az iskola története egészen az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Miután kiűzték a törököket a városból megjelentek a jezsuita atyák, akik rögtön templomépÃtésbe ill. iskolaalapÃtásba fogtak. Négy illetve hatosztályos intézményüket kisebb megszakÃtásokkal 1773-ig működtették. Ekkor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, Ãgy az iskola vezetését a pálosok vették át, akik 10 éven át tanÃtottak itt. II. József király szerzetesrendeket feloszlató rendeletét követÅ‘en egy ideig Magyar Királyi Gimnázium néven működött. KésÅ‘bb I. Ferenc újra engedélyezte a szerzetesrendek működését, és a székesfehérvári gimnáziumot a bencésekre akarta bÃzni. Ez nem sikerült, ezért Dréta Antal zirci kormányzó perjel kérésére az iskola 1813-ban ciszterci rend tulajdonába került. ElsÅ‘ ciszterci igazgatója Villax Ferdinánd volt, aki késÅ‘bb zirci apát lett. Az iskola 1851-ben fÅ‘gimnáziumi rangot kapott és neve: A Ciszterci Rend Székesfehérvári FÅ‘gimnáziuma lett, majd 1921-tõl Dr. Békefi Remig zirci apát javaslatára az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma nevet viselte.
A gimnázium kezdetben az Oskola utcai épületben működött (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár helyiségei vannak itt - pl. a régi dÃszterem ma olvasóteremként szolgál). Noha a rendházzal összekapcsolt épületet többször bÅ‘vÃtették, az 1930-es évek elejére elkerülhetetlenné vált egy új épület létesÃtése. Ekkor az Oskola utca és a Jókai utca közötti területen álló egykori épületet a rend eladta a városnak és megvette a mai gimnázium területén lévÅ‘ házakat. Ezeket lebontva épÃtették fel a mai gimnázium Jókai utcai épületét.
A második világháborút követÅ‘en döntÅ‘ változások következtek: elÅ‘ször 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. Ãgy a gimnázium az 1945/46-os tanévtõl átalakult, és mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Ãltalános Iskola mûködött. A nagyobb érvágás 3 év múlva következett be: 1948-ban államosÃtották a ciszterciek - a még egy évtizede sem használt, új gimnáziumát, majd 1950-tÅ‘l az Ãllami Ybl Miklós Reáliskolával egyesülve József Attila Gimnáziumként működött, továbbra is magas szÃnvonalú, országos elismertséget hozó képzést nyújtva. Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek. A rendszerváltozást követÅ‘en a gimnázum visszakerülhetett a ciszeterci rend tulajdonába, elÅ‘ször Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-tÅ‘l Ciszetrci Szent István Gimnázium nevet viselve.
A iskola jelenleg
Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évenete két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indÃtanak, Ãgy az osztályok száma 20. Esti ill. levelezÅ‘ tagozaton további 4 osztályban van lehetÅ‘ség készülni az érettségi vizsgára.
Az iskolaépületében tágas tantermek találhatóak, amiket úgy alakÃtottak ki, hogy azok ablakai az iskola dÃszudvarára tekintsenek. A közönséges tantermek mellett egyéb, speciális funkciókkal rendelkezÅ‘ helyiséggel rendelkezik a gimnázium: 2 tornaterem és egy tornacsarnok, egy szÃnházterem, ebédlÅ‘ és konyha, természettudományi elÅ‘adók (kémiai elÅ‘adó, fizikai elÅ‘adó, biológiai elÅ‘adó), amikhez közvetlenül a megfelelÅ‘ szertárak kapcsolódnak, könyvtár olvasóteremmel, stúdió. Nagyon szép a 90-es évek végén létesÃtett kápolna. A gimnázium területén található egy tornaudvar (kosárlabda és focipályával) és egy dÃszudvar.
Az iskola hÃres tanárai
- Pray György
- Baróti Szabó Dávid
- Ãnyos Pál
- Virág Benedek
- Szabó Krizontom
- Lánczos Kornél
- Budenz József
- Vastagh Rita
Az iskola hÃres tanulói
- Egyed Antal - költő, az MTA levelező tagja
- EndrÅ‘di Sándor - Ãró, költÅ‘ az MTA levelezÅ‘ tagja
- Fejér György - az Egyetemi könyvtár igazgatója
- Goldziher Ignác - orientalista, az MTA tagja, keletkutató
- Horvát István - bölcsészdoktor, egyetemi tanár
- Horváth Gergely - a Francia Intézet nyelvi professzora
- Jancsó Miklós - filmrendező
- Kaszap István - jezsuita szerzetes, pap
- Klebelsberg Kuno - vallás- és közoktatásügyi miniszter
- Lauschmann Gyula - orvos, történész
- Lázár Ervin - Ãró, elbeszélÅ‘, meseÃró
- Pauer János - székesfehérvári megyés püspök
- Pyrker János László - velencei pátriárka, az MTA tagja
- Reguly Antal - néprajzkutató, utazó
- Rónay Jácint - a darwinizmus megteremtője hazánkban, Kossuth fiainak nevelője
- Sajnovics János - kutató, nyelvész, matematikus, csillagász
- Semmelweis Ignác - orvos, "az anyák megmentője"
- Simor János - bÃboros, hercegprÃmás, esztergomi érsek
- Szalay László
- Szekfű Gyula - történész
- Vajda János - költő
- Vajda Péter - költÅ‘, drámaÃró, pedagógus
- Vörösmarty Mihály - költő
- Wekerle Sándor - politikus, miniszterelnök
- Ybl Miklós - épÃtész
- Zichy János - politikus
- Zichy JenÅ‘ - szakÃró, politikus, Ãzsia-kutató
Forrás
- Az iskola honlapja
- Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno
Kategória:Katolikus középiskolák Magyarországon Kategória:Székesfehérvár középiskolái