„Második zsidótörvény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
format |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Előzmények == |
== Előzmények == |
||
⚫ | Az 1938. évi VX. törvény volt az [[Első zsidótörvény|ún. első zsidótörvény]] [[Darányi Kálmán]] miniszterelnöksége idején terjesztettek be az országgyűlés elé amelyet már [[Imrédy Béla]] idejében fogadtak el. Ennek a törvénynek a megszületése az egyre erősödő szélsőjobb visszaszorítására szolgált egyrészt. A másik fontos tényező pedig, hogy a náci Németországgal márciusba szomszédos lett Magyarország ami egyre jobban szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét és Darányi szerint igazodni kell az új helyzethez. |
||
⚫ | |||
⚫ | Az 1938. évi VX. törvény volt az [[Első zsidótörvény|ún. első zsidótörvény]] [[Darányi Kálmán]] miniszterelnöksége idején terjesztettek be az országgyűlés elé amelyet már [[Imrédy Béla]] idejében fogadtak el. Ennek a törvénynek a megszületése az egyre erősödő szélsőjobb visszaszorítására szolgált egyrészt. A másik fontos tényező pedig, hogy a náci Németországgal márciusba szomszédos lett Magyarország ami egyre jobban szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét és Darányi szerint igazodni kell az új helyzethez. |
||
<br /> |
|||
== Az 1939. évi IV. tc. elfogadása == |
== Az 1939. évi IV. tc. elfogadása == |
||
⚫ | 1939. május 5-én fogadta el a magyar országgyűlős ezt a törvényt. Ekkor már [[Teleki Pál]] volt a miniszterelnök és erős ellenérzéssel fogadtatta el ezt a törvényt amelyet még az Imrédy Béla vezette kormány készített elő. Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régen más felekezethez tartoznak. A különböző foglalkoztatásokban a zsidók aránya 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Azzal, hogy elfogadtatta Teleky a törvényt a szélsőjobb egyes követeléseit kielégítette és a Szálasi vezette Hungarista Mozgalmát betiltatta ezzel egy időben. |
||
<br /> |
|||
⚫ | 1939. május 5-én fogadta el a magyar országgyűlős ezt a törvényt. Ekkor már [[Teleki Pál]] volt a miniszterelnök és erős ellenérzéssel fogadtatta el ezt a törvényt amelyet még az Imrédy Béla vezette kormány készített elő. Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régen más felekezethez tartoznak. A különböző foglalkoztatásokban a zsidók aránya 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Azzal, hogy elfogadtatta Teleky a törvényt a szélsőjobb egyes követeléseit kielégítette és a Szálasi vezette Hungarista Mozgalmát betiltatta ezzel egy időben. |
||
<br /> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | * 1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. |
||
⚫ | |||
A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat(...) nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.<br /> |
A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat(...) nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.<br /> |
||
7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. |
* 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. |
||
9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg.(...) |
* 9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg.(...) |
||
14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet. |
* 14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet.<ref>Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról - az ún. második zsidótörvény</br> |
||
(Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról - az ún. második zsidótörvény) |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8098 Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól] |
|||
{{DEFAULTSORT:Zsidotörvény 02}} |
{{DEFAULTSORT:Zsidotörvény 02}} |
A lap 2013. október 28., 17:59-kori változata
Előzmények
Az 1938. évi VX. törvény volt az ún. első zsidótörvény Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején terjesztettek be az országgyűlés elé amelyet már Imrédy Béla idejében fogadtak el. Ennek a törvénynek a megszületése az egyre erősödő szélsőjobb visszaszorítására szolgált egyrészt. A másik fontos tényező pedig, hogy a náci Németországgal márciusba szomszédos lett Magyarország ami egyre jobban szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét és Darányi szerint igazodni kell az új helyzethez.
Az 1939. évi IV. tc. elfogadása
1939. május 5-én fogadta el a magyar országgyűlős ezt a törvényt. Ekkor már Teleki Pál volt a miniszterelnök és erős ellenérzéssel fogadtatta el ezt a törvényt amelyet még az Imrédy Béla vezette kormány készített elő. Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régen más felekezethez tartoznak. A különböző foglalkoztatásokban a zsidók aránya 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Azzal, hogy elfogadtatta Teleky a törvényt a szélsőjobb egyes követeléseit kielégítette és a Szálasi vezette Hungarista Mozgalmát betiltatta ezzel egy időben.
A törvény néhány kiemelt paragrafusa
- 1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.
- 5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába.(...)
A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat(...) nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.
- 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg.
- 9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg.(...)
- 14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet.<ref>Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról - az ún. második zsidótörvény