„Amfora” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Ókori görög művészet kategória eltávolítva; Ókori edények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
15. sor: | 15. sor: | ||
[[Kategória:Iparművészet]] |
[[Kategória:Iparművészet]] |
||
[[Kategória:Ókori |
[[Kategória:Ókori edények]] |
A lap 2013. október 15., 15:29-kori változata
Az amfóra (Amphora) ókori görög, eredetileg magas, bő szájú, a nyakánál szűkebb, öblös, fülekkel ellátott cserépedény elnevezése; főleg bor, olaj, búza vagy hal tárolására használták.
Az első amfórák a libanoni-szíriai tengerparton jelentek meg, valamikor az i. e. 15. században. Rövid idő alatt az egész ókori világban elterjedt használatuk, és egészen a 7. századig a legnépszerűbb tárolóedények közé számítottak. Nagyjából innentől kezdve vették át a szerepüket a fából és bőrből készült edények.
Változatai
Megkülönböztetjük egymástól az ún. kereskedelmi amfórákat, amelyekben különféle (többnyire folyékony) árut szállítottak hajókon, illetve az asztali edényeket. Az utóbbiakat gyakran díszítették fekete- illetve vörösalakos vázaképekkel. Az ókori görög keramika egyik leggyakoribb vázaformája. Két fő változata az úgynevezett hasasamfóra (amelyen a fülek a hasról indulnak és a test felső részére kötnek be) és a nyakamfóra, amelynél a fülek felső vége a nyakhoz tapad. A nyakamfórák közt külön csoportot képviselnek a karcsú, lefelé erősen keskenyedő nolai amfórák, amelyeket az i. e. 5. században Athénben készítettek. Az általánosan használt amfóráktól jelentősen eltérnek a Panathénaia amfórák. Ez utóbbiak az athéni Panathénaia játékokon győztes atléták díjazására készültek.
Források
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
- Peacock, D. P. S. - Williams, D. F.: Amphorae and the Roman economy. An introductory guide. Longman, 1991
- Rasmussen, T. - Spivey, N.: Looking at Greek vases. Cambridge UP 1991