„Juno űrszonda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 34 interwiki link migrálva a Wikidata d:q48546 adatába
32. sor: 32. sor:
[[Kép:Juno launch screenshot.jpg|thumb|200px|left|A Juno indítása]]
[[Kép:Juno launch screenshot.jpg|thumb|200px|left|A Juno indítása]]


A Juno indítására [[2011]]. [[augusztus 5]]-én került sor [[Atlas-5]] [[hordozórakéta|hordozórakétával]]. 2.8 milliárd kilométeres repülés után [[2016]]. [[július 4]]-én érkezik meg a Jupiterhez. Indítása időben veszélyesen közel volt a [[Curiosity űrszonda|Curiosity űrszondáéhoz]], két Atlas-5 rakétaindítás között legalább 60 napnak kell eltelnie, ennél gyorsabban a jelenlegi létszámmal nem tudnak felkészülni a következő indításra. [[2011]]. [[augusztus 26]]-án a kamerát célzó ellenőrzés során 9.5 millió km távolságról lefényképezte a Föld-Hold párost <ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/08/31/12/A_Jupiter_szonda_lencsevegre_kapta_a_Fold_Hold_parost.aspx A Jupiter-szonda lencsevégre kapta a Föld-Hold párost ]</ref>.
A Juno indítására [[2011]]. [[augusztus 5]]-én került sor [[Atlas-5]] [[hordozórakéta|hordozórakétával]]. 2.8 milliárd kilométeres repülés után [[2016]]. [[július 4]]-én érkezik meg a Jupiterhez. Indítása időben veszélyesen közel volt a [[Curiosity űrszonda|Curiosity űrszondáéhoz]], két Atlas-5 rakétaindítás között legalább 60 napnak kell eltelnie, ennél gyorsabban a jelenlegi létszámmal nem tudnak felkészülni a következő indításra. [[2011]]. [[augusztus 26]]-án a kamerát célzó ellenőrzés során 9.5 millió km távolságról lefényképezte a Föld-Hold párost <ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/08/31/12/A_Jupiter_szonda_lencsevegre_kapta_a_Fold_Hold_parost.aspx A Jupiter-szonda lencsevégre kapta a Föld-Hold párost ]</ref>. 2013. október 9-én 558 kilométerre közelítette meg a Földet Dél-Afrika fölött. Nem sokkal az elrepülést követően az Európai Űrügynökség 15 méteres perthi antennája fogta jelzését, mely azt mutatta, hogy automata biztonsági módba állt. A Juno a kutatók szerint az elvártnak megfelelően működött a biztonsági módba lépéskor és annak folyamán<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2013/10/14/08/Ismet_megfeleloen_mukodik_a_Jupiter_szonda.aspx Ismét megfelelően működik a Jupiter-szonda]</ref>.


Öt évig tartó útja során a szonda [[2013]]-ban egy [[gravitációs hintamanőver]] során egyszer repül el a Föld mellett. A bolygó körül a [[Galileo űrszonda|Galileo űrszondáénál]] lényegesen alacsonyabb, 11 napos periódusú poláris pályára áll [[levegőfékezés]]sel. Tervezett élettartama a bolygó körül körülbelül egy év, ezután a [[Belépés a légkörbe|légkörbe irányítva]] megsemmisül.<ref>
Öt évig tartó útja során a szonda [[2013]]-ban egy [[gravitációs hintamanőver]] során egyszer repül el a Föld mellett. A bolygó körül a [[Galileo űrszonda|Galileo űrszondáénál]] lényegesen alacsonyabb, 11 napos periódusú poláris pályára áll [[levegőfékezés]]sel. Tervezett élettartama a bolygó körül körülbelül egy év, ezután a [[Belépés a légkörbe|légkörbe irányítva]] megsemmisül.<ref>

A lap 2013. október 14., 21:37-kori változata

 Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól.

Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2013. október 14.

Juno
A Juno űrszonda a Jupiter mellett (fantáziarajz)
A Juno űrszonda a Jupiter mellett (fantáziarajz)
Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
Tudományos vezetőDr. Scott Bolton
GyártóLockheed Martin Space
Küldetés típusaOrbiter
Összköltség700 millió USD
NSSDC ID[1] JUNO [1]
Küldetés
CélégitestJupiter
Indítás dátuma2011. augusztus 5.
Indítás helyeSLC–41
HordozórakétaAtlas–5–551
Megérkezés2016 [2]
Küldetés vége2017 [2]
Az űrszonda
Tömeg3625 kg [2]
Energiaellátás435 watt, 3 darab napelemből [2]
PályaJupiter körüli poláris pálya
Periódus11 nap
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Juno témájú médiaállományokat.

A Juno amerikai űrszonda, a New Frontiers program második küldetése, melyet 2011-ben indítottak a Jupiter felé. A küldetés költsége 700 millió USD. Eredetileg a JIMO szondát indították volna a Jupiter környezetének vizsgálatára, de a nagy költségek miatt törölték ezt a szondát. A Juno poláris pályáról vizsgálja a Jupiter mágneses terét, a bolygó magját és légkörét. Ez az első olyan űrszonda a Jupiterhez, aminek energiaellátását napelemekkel biztosítják.

Küldetés

A Juno indítása

A Juno indítására 2011. augusztus 5-én került sor Atlas-5 hordozórakétával. 2.8 milliárd kilométeres repülés után 2016. július 4-én érkezik meg a Jupiterhez. Indítása időben veszélyesen közel volt a Curiosity űrszondáéhoz, két Atlas-5 rakétaindítás között legalább 60 napnak kell eltelnie, ennél gyorsabban a jelenlegi létszámmal nem tudnak felkészülni a következő indításra. 2011. augusztus 26-án a kamerát célzó ellenőrzés során 9.5 millió km távolságról lefényképezte a Föld-Hold párost [3]. 2013. október 9-én 558 kilométerre közelítette meg a Földet Dél-Afrika fölött. Nem sokkal az elrepülést követően az Európai Űrügynökség 15 méteres perthi antennája fogta jelzését, mely azt mutatta, hogy automata biztonsági módba állt. A Juno a kutatók szerint az elvártnak megfelelően működött a biztonsági módba lépéskor és annak folyamán[4].

Öt évig tartó útja során a szonda 2013-ban egy gravitációs hintamanőver során egyszer repül el a Föld mellett. A bolygó körül a Galileo űrszondáénál lényegesen alacsonyabb, 11 napos periódusú poláris pályára áll levegőfékezéssel. Tervezett élettartama a bolygó körül körülbelül egy év, ezután a légkörbe irányítva megsemmisül.[5] [6]

Tudományos célok

  • A Jupiter atmoszférájában található víz mennyiségének pontos meghatározása. Így eldönthető, hogy melyik bolygóképződési teória helytálló
  • Az atmoszféra összetételének felderítése, hőmérsékletének megállapítása, a felhőmozgások feltérképezése
  • A bolygó mágneses terének mérése, hogy a belső szerkezetét "feltárhassuk"
  • A magnetoszféra részletes vizsgálata a sarkoknál, sarki fények figyelése, és az atmoszférára gyakorolt hatásuk felderítése

Felépítés

Napelemek

A napelemtáblák tesztelés közben

A Galileo űrszondával ellentétben a Juno napelemtáblákat használ radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG) helyett. Ennek oka a továbbfejlesztett és hatékony napelem-technológia. Az RTG-k korlátozták volna az élettartamát. A Juno az első szonda, melyet napelemes energiaellátással a Naprendszer külső részére küldenek. A három napelemből összesen 435 wattnyi energiát nyerhet Jupiter körüli pályán. [6]

Tervezett műszerek

  • Microwave Radiometer (MWR) [7]
  • Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) [8] (Az Olasz Űrügynökség hozzájárulása a projekthez.) [9]
  • Fluxgate Magnetometer (FGM)
  • Advanced Stellar Compass (ASC)
  • Jovian Auroral Distribution Experiment (JADE)
  • Jovian Energetic Particle Detector Instrument (JEDI)
  • Radio and Plasma Wave Sensor (WAVES)
  • Ultraviolet Imaging Spectrograph (UVS)
  • JunoCam [10]

A műhold védelme

Mivel a Juno űrszonda keringési pályája alacsonyabb elődjénél, erősebb védelmet igényelnek az érzékeny elektronikus műszerei a nagy erejű töltött részecskékkel és a Jupiter erős mágneses terével szemben. Erre a célra a jól árnyékoló ólom helyett a jobb mechanikai tűrésű titánt választották (hogy biztosan elviselje a kilövés rázkódásait). Összesen 200 kg titánt használtak fel. Bizonyos elektromos berendezést volfrámból készítettek, és olyan is akad, amelynek van saját sugárvédelmi "doboza". [11]

Lásd még

Külső hivatkozások

Commons:Category:Juno (spacecraft)
A Wikimédia Commons tartalmaz Juno űrszonda témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek

  1. ↑ Juno (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  2. ↑ a b c d Juno Mission to Jupiter. NASA. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
  3. ↑ A Jupiter-szonda lencsevégre kapta a Föld-Hold párost
  4. ↑ Ismét megfelelően működik a Jupiter-szonda
  5. ↑ Clark, Stephen: Juno probe on target for 2011 departure to Jupiter (angol nyelven). Spaceflight Now , 2009. szeptember 24. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  6. ↑ a b Juno Mission to Jupiter. NASA. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
  7. ↑ Microwave Radiometer (angol nyelven). NASA. (Hozzáférés: 2009. július 25.)
  8. ↑ The Jupiter InfraRed Auroral Mapper (angol nyelven). NASA. (Hozzáférés: 2009. július 25.)
  9. ↑ Juno. ASI. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
  10. ↑ JunoCam (angol nyelven). NASA. (Hozzáférés: 2009. július 25.)
  11. ↑ Juno Armored Up to Go to Jupiter. NASA. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Juno_űrszonda&oldid=14028748”