„Jean-Baptiste Say” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a élt |
a robot Adding: cs:Jean-Baptiste Say |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
[[Kategória:Közgazdászok|Say, Jean-Baptiste]] |
[[Kategória:Közgazdászok|Say, Jean-Baptiste]] |
||
[[en:Jean-Baptiste Say]] [[bg:Жан-Батист Сей]] [[de:Jean-Baptiste Say]] [[es:Jean-Baptiste Say]] [[et:Jean-Baptiste Say]] [[fi:Jean-Baptiste Say]] [[fr:Jean-Baptiste Say]] [[it:Jean-Baptiste Say]] [[ja:ジャン=バティスト・セイ]] [[lt:Žanas Sėjus]] [[nl:Jean-Baptiste Say]] [[no:Jean-Baptiste Say]] [[pl:Jean-Baptiste Say]] [[pt:Jean-Baptiste Say]] [[sk:Jean-Baptiste Say]] [[sr:Жан-Батист Сеј]] |
[[en:Jean-Baptiste Say]] [[bg:Жан-Батист Сей]] [[cs:Jean-Baptiste Say]] [[de:Jean-Baptiste Say]] [[es:Jean-Baptiste Say]] [[et:Jean-Baptiste Say]] [[fi:Jean-Baptiste Say]] [[fr:Jean-Baptiste Say]] [[it:Jean-Baptiste Say]] [[ja:ジャン=バティスト・セイ]] [[lt:Žanas Sėjus]] [[nl:Jean-Baptiste Say]] [[no:Jean-Baptiste Say]] [[pl:Jean-Baptiste Say]] [[pt:Jean-Baptiste Say]] [[sk:Jean-Baptiste Say]] [[sr:Жан-Батист Сеј]] |
A lap 2007. március 4., 23:49-kori változata
Jean-Baptiste Say | |
Született | 1767. január 5.[1][2][3][4][5] Lyon |
Elhunyt | 1832. november 14. (65 évesen)[6] former 2nd arrondissement of Paris |
Állampolgársága | francia[7] |
Gyermekei |
|
Szülei | Françoise Castanet Jean-Étienne Say |
Foglalkozása |
|
Sírhelye |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Say témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jean-Baptiste Say (1767. január 5. - 1832. november 15.) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője.
Elsősorban az általa 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'économie politique) című főművében megfogalmazott Say-dogmáról ismert. Ezzel a dogmával, amely az aggregált kereslet és az aggregált kínálat azonosságát jelenti ki a gazdaságban, Say máig tartó hatást gyakorolt az elméleti közgazdaságtan világára.
A tudomány más kérdéseiben többnyire Adam Smith és más klasszikusok nézeteit osztotta, Ricardo munkaérték-elméletét viszont nem fogadta el, véleménye szerint a javak hasznosságát nem a beléjük fektetett munka, hanem a jószágot fogyasztó egyén szubjektív hasznossága határozza meg. A szubjektív hasznosság azzal a maximális pénzösszeggel mérhető, amit az egyén még hajlandó az adott jószágért kifizetni - ezt az összeget a mai közgazdászok rezervációs árnak nevezik. Hasonlóan tudtán kívül vezette be a határhaszon fogalmát is, amikor a „hasznos dolgok utolsó mennyiségének hasznosságá”-ról írt. A szubjektív hasznossággal kapcsolatos elméletei Sayt a neoklasszikus közgazdaságtan legfontosabb előfutárává tették.
Életrajza
Szülei üzletemberek voltak, Say maga is annak tanult Londonban.
1789-ben, a nagy francia forradalom évében adta ki A sajtó szabadsága (La liberté de la presse) című pamfletjét, 1792-től folyóiratot szerkesztett. 1799-től egy pamutfonoda vezetője.
1815-ben Say lett Franciaország első politikai gazdaságtan professzora.
Lásd még
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ LIBRIS, 2012. november 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908