„Feudum” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: als:Lehnswesen |
|||
24. sor: | 24. sor: | ||
[[Kategória:Feudalizmus]] |
[[Kategória:Feudalizmus]] |
||
[[en:Fee (feudal tenure)]] |
|||
[[als:Lehnswesen]] |
|||
[[ast:Feudu]] |
|||
[[be:Феод]] |
|||
[[be-x-old:Фэод]] |
|||
[[bg:Феод]] |
|||
[[ca:Feu]] |
|||
[[cs:Léno]] |
|||
[[da:Len]] |
|||
[[de:Lehnswesen]] |
|||
[[eo:Feŭdo]] |
|||
[[es:Feudo]] |
|||
[[et:Lään]] |
|||
[[fi:Lahjoitusmaa]] |
|||
[[fr:Fief]] |
|||
[[he:פייף]] |
|||
[[hr:Feud]] |
|||
[[io:Feudo]] |
|||
[[is:Lén]] |
|||
[[it:Feudo]] |
|||
[[ja:レーエン]] |
|||
[[li:Hieëredeenste]] |
|||
[[lt:Feodas]] |
|||
[[lv:Lēnis]] |
|||
[[nds-nl:Liefeigenschop]] |
|||
[[nl:Leenstelsel]] |
|||
[[nn:Len]] |
|||
[[no:Len]] |
|||
[[nrm:Fieu]] |
|||
[[oc:Fèu]] |
|||
[[pl:Lenno]] |
|||
[[pt:Feudo]] |
|||
[[ru:Феод]] |
|||
[[scn:Feu]] |
|||
[[simple:Fiefdom]] |
|||
[[sk:Léno]] |
|||
[[sv:Förläning]] |
|||
[[uk:Лен (феод)]] |
|||
[[wa:Fî]] |
|||
[[zh:采邑制]] |
A lap 2013. március 15., 11:36-kori változata
A feudum vagy hűbér Nyugat-Európában a feudalizmusnak a 12-13. századi kialakult formájában az adományozó hűbérúr irányában főleg katonai szolgáltatással terhelt földbirtokot jelentette, amelyet a megadományozott hűbéresnek vagy vazallusnak személyesen kellett teljesítenie.
Kialakulása és nevének eredete
A feudum szó a latin pecus 'marha, jószág' szó rokona, amelyhez hasonló többértelmű szó minden germán nyelvben létezett – ahogy a magyarban is – az ingó jószág, illetve annak legértékesebb részének, a lábasjószágnak a jelölésére. A németben Vieh, ezt átvéve a galloromán nyelvben a fief, Burgundiában feos, a provanszál nyelvben feu. [1]
Kezdetben a frank király – a 10. századi viking és magyar betörések idején már nagyobb helyi urak is [2] –, a neki szolgálatot tevőket ingó vagyonnal fizette ki, innen a szó eredete, majd a feudalizmus 9–12. századi kialakulása során gyakorivá vált – „jótétemény”nek, benefíciumnak is nevezett – telek, földbirtok adományozása is ellentételezésként, végül ez vált a megszokottabb formává, ezért a korabeli latin feudum szó is jelentésváltozáson ment keresztül és a beneficiummal rokonértelművé válva, földbirtok, hűbérbirtok jelentést nyert végül. A beneficium mellett precariumnak (latinul 'könyörgés') is nevezték kezdetben, ami a kérvényező levél eredményeképpen való adományozásra utal. A fief szó először egy languedoci ügyiratban jelent meg, de az észak-franciaországi Hainaut-ban még 1087-ben is úgy fogalmaznak, hogy „beneficium, amit közönségesen hűbérnek (fief) mondanak” [3]
Időtartama és örökölhetősége
A hűbér kezdetben nem volt örökölhető, sőt még élethossziglani sem, ha a hűbéres nem teljesítette kötelezettségeit. Bármikor való visszavehetőségét máig megőrizte a hűbérbirtokot jelentő német Lehn 'kölcsön' szó. [4] Így a hűbérbirtok mintegy a szolgálat bére volt arra az időre, amíg a szolgálat tartott. Az orvosok és ügyvédek tiszteletdíja, amelyet angolul ma is fee-nek mondanak, megőrizte ezt a bérjelleget. [5]
A hűbérbirtok a 11–12. században gyakorlatilag egész Nyugat-Európában örökletessé vált. [6] A hűbért kezdetben megkülönböztették a tisztségviselők (grófok, őrgrófok, hercegek) honorjaitól, amelyeket kezdetben a király bármikor visszavehetett, akkor is, ha a tisztségviselő semmilyen vétséget nem követett el. Idővel azonban a két intézmény egymás szinonímájává vált, ahogy mindkettő örökletes lett. [7]
Hivatkozások
- ↑ Bloch: Feudális 188. o
- ↑ Bloch: Feudális 184. o
- ↑ Bloch: Feudális 186–189. o
- ↑ Bloch: Feudális 189. o
- ↑ Bloch: Feudális 191. o
- ↑ Bloch: Feudális 210. o
- ↑ Bloch: Feudális 214–5. o
Források
- ↑ Bloch: Feudális: Marc Bloch: A feudális társadalom. Budapest: Osiris Kiadó. 2002. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963389252X