„Joseph Johann von Littrow” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{DEFAULTSORT:Littrow Josephjohann}}
20. sor: 20. sor:


==Forrás==
==Forrás==

* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* {{Forrásjelzés-Pallas}}


{{DEFAULTSORT:Littrow Josephjohann}}
[[Kategória:Osztrák csillagászok]]
[[Kategória:Osztrák csillagászok]]
[[Kategória:1781-ben született személyek]]
[[Kategória:1781-ben született személyek]]

A lap 2013. március 12., 07:31-kori változata

Joseph Johann von Littrow
Hans Bitterlich: Joseph Johann és Karl Ludwig Littrow szobra a bécsi egyetemen

Joseph Johann von Littrow (Bischofteinitz (Csehország), 1781. március 13.Bécs, 1840. november 30.) osztrák csillagász, Karl Ludwig von Littrow csillagász és Heinrich von Littrow térképész édesapja.

Élete

Prágában jogot és teológiát végzett és 1803-tól fogva Renard gróf nevelőjeként, annak sziléziai birtokán matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakkóban a matematika, 1810-ben a kazányi egyetemen az asztronómia tanára lett; mint ilyen berendezte itt a csillagvizsgálót. 1816-ban Budára jött Pasquich mellé mint társ (socius) a gellérthegyi csillagvizsgálóhoz, végül 1819-ben a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója lett. A csillagvizsgáló újraszervezéseért, kiváló irodalmi és tanári működéseért 1836-ban osztrák nemességet kapott. Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján többi közt Pössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főképp az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Népszerű előadásait a Wiener zeitschrift für Kunst u. Litteratur című folyóiratban közölte. Littrow a biztosítás terén is szaktekintély volt. Szépirodalmi munkái Vermischte Schriften címen jelentek meg (Stuttgart, 1846, életrajzzal). Littrownak a budai csillagvizsgálón töltött idejéről, valamint nem egészen korrekt viselkedéséről Pasquichnak Kmeth általi megtámadásában lásd bővebben: Heller Ágost: A gellérthegyi csillagásztorony (Természettudományi Közlöny, X. kötet, 107-109. füzet, 1878).

Nagyobb művei

  • Theoretische und praktische Astronomie (Bécs 1821/1827, 3 kötet);
  • Über Höhenmessung durch Barometer (u. o. 1821);
  • Dioptrik oder anleitung zur Verfertigung der Fernrohre (u. o. 1830);
  • Gnomonik oder anleitung zur Verfertigung aller Arten von Sonnenuhren (u. o. 1833);
  • Über Sterngruppen und Nebelmassen des Himmels (u. o. 1835);
  • Atlas des gestirnten Himmels (Stuttgart, 1839);
  • Die Wunder des Himmels (u. o. 1834-1836, 3 kötet, 7-ik kiadása 1882-83 Edmund Weiss-től);
  • Handbuch zur Umrechnung der vorzüglichsten Münzen, Masse und Gewichte (u. o. 1832);
  • Kalendariographic (Bécs, 1828).

Forrás