„Nehézfém” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: ar:فلز ثقيل |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Fémes elemek]] |
[[Kategória:Fémes elemek]] |
||
[[en:Heavy metal (chemistry)]] |
|||
[[ar:فلز ثقيل]] |
|||
[[ca:Metall pesant]] |
|||
[[cs:Těžké kovy]] |
|||
[[da:Tungmetal]] |
|||
[[de:Schwermetalle]] |
|||
[[eo:Pezmetalo]] |
|||
[[es:Metal pesado]] |
|||
[[et:Raskmetallid]] |
|||
[[eu:Metal astun]] |
|||
[[fi:Raskasmetalli]] |
|||
[[fr:Élément-trace métallique]] |
|||
[[gl:Metal pesado]] |
|||
[[he:מתכות כבדות]] |
|||
[[it:Metallo pesante]] |
|||
[[ja:重金属]] |
|||
[[kk:Ауыр металдар]] |
|||
[[ko:중금속]] |
|||
[[lt:Sunkusis metalas]] |
|||
[[nds:Swoormetall]] |
|||
[[nl:Zwaar metaal]] |
|||
[[nn:Tungmetall]] |
|||
[[no:Tungmetall]] |
|||
[[pl:Metale ciężkie]] |
|||
[[pt:Metal pesado]] |
|||
[[ro:Metale grele]] |
|||
[[ru:Тяжёлые металлы]] |
|||
[[sk:Ťažký kov]] |
|||
[[sl:Težka kovina]] |
|||
[[sv:Tungmetall]] |
|||
[[tr:Ağır metal]] |
|||
[[uk:Важкі метали]] |
|||
[[zh:重金属]] |
|||
A lap 2013. március 11., 20:40-kori változata
A nehézfém fogalma fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek nem pontosan meghatározott csoportjára utal; nagyjából az átmenetifémek, egyes félfémek, lantanoidák és aktinoidák tartoznak bele. Több kísérlet történt a nehézfémek definiálására, többek közt sűrűségük, rendszámuk vagy relatív atomtömegük, néha kémiai tulajdonságaik vagy toxikusságuk alapján.[1] Magát a „nehézfém” elnevezést az IUPAC egy technikai jelentésében „téves értelmezésnek” nevezi az egymásnak ellentmondó meghatározások és a „koherens tudományos alap” hiánya miatt.[1] A toxikusság alapján meghatározott nehézfémek szinonimája a mérgező fém vagy toxikus fém, aminek a definícióját szintén nem övezi konszenzus. Szövegkörnyezettől függően a nehézfémek közé sorolhatnak a szénnél könnyebb elemeket is, vagy kizárhatják közülük a legnehezebb fémeket is.
A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő.
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél[2], más források szerint 5 g/cm³-nél[3][4] nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve könnyűfém.
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az ólom, kadmium, higany, arzén[5] tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a szobahőmérsékleten mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű alumíniumot is.
A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok.
Biológiai szerepük
Az élőlényeknek egyes „nehézfémekre” különböző mértékben szükségük van: a vas, a kobalt, a mangán, a molibdén és a cink az ember számára szükséges elemek, melyekből a túlzott bevitel káros is lehet. Más nehézfémek, mint a higany, plutónium vagy ólom mérgező fémek, melyeknek nincs ismert élettani funkciójuk, felhalmozódásuk súlyos betegségekhez vezethet. Egyes, általában toxikus elemek bizonyos szervezetek számára hasznosak lehetnek; ilyenek pl. a vanádium, a volfrám és a kadmium is.[6]
Az orvoslásban a toxikus fémeket tekintik nehézfémeknek,[1] atomsúlyuktól függetlenül: a „nehézfémmérgezés” jelentheti túlzott mennyiségű vas, mangán, alumínium, higany, kadmium vagy berillium (a negyedik legkönnyebb elem) bevitelét, vagy akár az arzénét, ami valójában félfém. A definíció kizárja a bizmutot, ami az egyik legnehezebb stabil elem, alacsony toxicitása miatt.
Források
- ↑ a b c John H. Duffus ""Heavy metals" a meaningless term? (IUPAC Technical Report)" Pure and Applied Chemistry, 2002, Vol. 74, pp. 793-807. doi:10.1351/pac200274050793
- ↑ Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004
- ↑ Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató
- ↑ Kémia felvételi előkészítő
- ↑ Barótfi István: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)
- ↑ Lane TW, Morel FM. „A biological function for cadmium in marine diatoms”.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heavy metal (chemistry) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.