„Simonoszeki béke” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: da:Freden i Shimonoseki |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
[[Kategória:Kína történelme]] |
[[Kategória:Kína történelme]] |
||
[[Kategória:Japán történelme]] |
[[Kategória:Japán történelme]] |
||
[[en:Treaty of Shimonoseki]] |
|||
[[ar:معاهدة شيمونوسيكي]] |
|||
[[cs:Šimonosecká mírová smlouva]] |
|||
[[da:Freden i Shimonoseki]] |
|||
[[de:Vertrag von Shimonoseki]] |
|||
[[es:Tratado de Shimonoseki]] |
|||
[[eu:Shimonosekiko hitzarmena]] |
|||
[[fi:Shimonosekin sopimus]] |
|||
[[fr:Traité de Shimonoseki]] |
|||
[[he:הסכם שימונוסקי]] |
|||
[[id:Perjanjian Shimonoseki]] |
|||
[[it:Trattato di Shimonoseki]] |
|||
[[ja:下関条約]] |
|||
[[ko:시모노세키 조약]] |
|||
[[my:မာကွမ်းစာချုပ်]] |
|||
[[nl:Verdrag van Shimonoseki]] |
|||
[[no:Shimonosekitraktaten]] |
|||
[[pl:Traktat z Shimonoseki]] |
|||
[[pt:Tratado de Shimonoseki]] |
|||
[[ro:Tratatul de la Shimonoseki]] |
|||
[[ru:Симоносекский договор]] |
|||
[[simple:Treaty of Shimonoseki]] |
|||
[[sv:Shimonosekifördraget]] |
|||
[[th:สนธิสัญญาชิโมะโนะเซะกิ]] |
|||
[[uk:Сімоносекський договір]] |
|||
[[vi:Hiệp ước Shimonoseki]] |
|||
[[zh:马关条约]] |
|||
[[zh-yue:馬關條約]] |
A lap 2013. március 11., 13:48-kori változata
A simonoszeki béke (japán nyelven: 下関条約 [simonoszeki dzsójaku]; [„maguani szerződés”]) az első kínai–japán háborúnak vetett véget és 1895. április 17-én írták alá Japánban, Simonoszeki városában.
A háborúban győztes Japán e szerződés révén elérte fő célját, Korea kiszakítását Kína befolyási övezetéből és japán fennhatóság alá helyezését. Emellett Kínának meg kellett nyitnia egy sor területét a japán befolyás előtt és óriási hadisarcot kellett fizetnie.
A szerződés rendelkezései
Kína elismerte Korea „függetlenségét” és lemondott minden ezzel kapcsolatos korábbi jogáról. Ugyancsak átengedte Japánnak a Liaodong-félszigetet (akkori nevén Liaotung), a mai Liaoning kínai tartomány egy részét, Tajvan szigetét és a Penghu (Pescadores) szigeteket Japánnak.
Kínának emellett 200 millió tael (mintegy 7450 tonna ezüst) hadi kártérítést kellett fizetnie, valamint a korábban az ópiumháborúk után a nyugati hatalmakkal kötött egyenlőtlen szerződések mintájára egy sor kikötőt és folyót meg kellett nyitnia a japán kereskedők előtt. Ennek nyomán hozhatott létre Japán Sanghajban is területenkívüliséget élvező telepet, úgynevezett koncessziós területet.
A szerződés aláírói
A szerződést az amerikai John W. Foster, korábbi külügyminiszter, a kínai kormányzat tanácsadója fogalmazta, és japán részről Itó Hirobumi gróf miniszterelnök és Mucu Munemicu vikomt külügyminiszter, kínai részről pedig Li Hongzhang és Li Jingfang írta alá.
Még a tárgyalások idején jobboldali szélsőségesek életveszélyesen megsebesítették Li Hongzhangot. A nemzetközi felháborodás a japán követelések valamelyes mérsékléséhez vezetett.
Következmények
A szerződés olyan előnyös helyzetbe hozta Japánt, hogy az kiváltotta a Kínában már befolyási övezetekkel bíró többi nagyhatalom felháborodását. Lobanov-Rosztovszkij orosz külügyminiszter kezdeményezésére Oroszország, Franciaország és Németország jegyzékben követelte Japántól a szerződés módosítását. Ennek nyomán Japán – pénzügyi követelései további emelése fejében – lemondott a Liaotung félszigetről és az ott elhelyezkedő Lüshunkou körzetéről (Port Arthur támaszpontjával) Oroszország javára, amely így hozzájutott a hőn áhított jégmentes kikötőhöz. A szerződés módosításából Németország is közvetlen hasznot húzott az 1898-as Kiaocsou szerződés révén.
Kínában a szerződést a lakosság súlyos nemzeti megaláztatásnak tekintette, és ez erősen hozzájárult a császári hatalom további gyengüléséhez.
Japánban a nyugati beavatkozás váltott ki hasonló felháborodást, amely csaknem a kormány bukásához vezetett. Fellángolt a nacionalizmus és militarizmus. Egyenes út vezetett innen az 1904-1905-ös orosz–japán háborúhoz.
Irodalom
- Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967.
- F.R. Sedwick, (R.F.A.), The Russo-Japanese War, 1909, The Macmillan Company, N.Y.
- Colliers (Ed.), The Russo-Japanese War, 1904, P.F. Collier & Son, New York
- Dennis and Peggy Warner, The Tide At Sunrise, 1974, Charterhouse, New York
- William Henry Chamberlain, Japan Over Asia, 1937, Little, Brown, and Company, Boston
- Pei-Kai Cheng and Michael Lestz (Eds.) The Search for Modern China: A Documentary Collection, 1999, W. W. Norton & Company, New York.