„Palatális hang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: mk:Преднонепчена согласка |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
[[Kategória:Beszédhangok képzéshelye]] |
[[Kategória:Beszédhangok képzéshelye]] |
||
[[en:Palatal consonant]] |
|||
[[af:Palataal]] |
|||
[[ar:غاري]] |
|||
[[bar:Palatal]] |
|||
[[bg:Небна съгласна]] |
|||
[[bn:তালব্য ব্যঞ্জনধ্বনি]] |
|||
[[br:Kensonenn staon]] |
|||
[[ca:Palatal]] |
|||
[[cs:Palatální souhláska]] |
|||
[[cy:Cytsain daflodol]] |
|||
[[de:Palatal]] |
|||
[[eo:Palatalo]] |
|||
[[es:Consonante palatal]] |
|||
[[fi:Palataali]] |
|||
[[fr:Consonne palatale]] |
|||
[[gv:Corockle cleaoil]] |
|||
[[he:עיצורים חכיים]] |
|||
[[id:Konsonan langit-langit]] |
|||
[[it:Consonante palatale]] |
|||
[[ja:硬口蓋音]] |
|||
[[ko:경구개음]] |
|||
[[lmo:Cunsunanta palatal]] |
|||
[[lv:Palatāls līdzskanis]] |
|||
[[mk:Преднонепчена согласка]] |
|||
[[ml:താലവ്യം]] |
|||
[[ms:Konsonan lelangit]] |
|||
[[nl:Palataal]] |
|||
[[no:Palataler]] |
|||
[[pl:Spółgłoska podniebienna]] |
|||
[[pt:Consoante palatal]] |
|||
[[ro:Consoană palatală]] |
|||
[[ru:Палатальные согласные]] |
|||
[[simple:Palatal consonant]] |
|||
[[sv:Palatal konsonant]] |
|||
[[ta:அண்ண மெய்]] |
A lap 2013. március 9., 06:55-kori változata
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti képzéshellyel egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:
- zár-rés hangok (affrikáták): gy, ty;
- réshangok: j (esetenként ly-nal jelölve);
- orrhang: ny;
- pergőhang: r.
Az cs, dzs zár-rés hangok, illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket.
A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok.