„Palatális hang” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: mk:Преднонепчена согласка
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 35 interwiki link migrálva a Wikidata d:q231978 adatába
12. sor: 12. sor:


[[Kategória:Beszédhangok képzéshelye]]
[[Kategória:Beszédhangok képzéshelye]]

[[en:Palatal consonant]]
[[af:Palataal]]
[[ar:غاري]]
[[bar:Palatal]]
[[bg:Небна съгласна]]
[[bn:তালব্য ব্যঞ্জনধ্বনি]]
[[br:Kensonenn staon]]
[[ca:Palatal]]
[[cs:Palatální souhláska]]
[[cy:Cytsain daflodol]]
[[de:Palatal]]
[[eo:Palatalo]]
[[es:Consonante palatal]]
[[fi:Palataali]]
[[fr:Consonne palatale]]
[[gv:Corockle cleaoil]]
[[he:עיצורים חכיים]]
[[id:Konsonan langit-langit]]
[[it:Consonante palatale]]
[[ja:硬口蓋音]]
[[ko:경구개음]]
[[lmo:Cunsunanta palatal]]
[[lv:Palatāls līdzskanis]]
[[mk:Преднонепчена согласка]]
[[ml:താലവ്യം]]
[[ms:Konsonan lelangit]]
[[nl:Palataal]]
[[no:Palataler]]
[[pl:Spółgłoska podniebienna]]
[[pt:Consoante palatal]]
[[ro:Consoană palatală]]
[[ru:Палатальные согласные]]
[[simple:Palatal consonant]]
[[sv:Palatal konsonant]]
[[ta:அண்ண மெய்]]

A lap 2013. március 9., 06:55-kori változata

Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.

A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti képzéshellyel egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:

  • zár-rés hangok (affrikáták): gy, ty;
  • réshangok: j (esetenként ly-nal jelölve);
  • orrhang: ny;
  • pergőhang: r.

Az cs, dzs zár-rés hangok, illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket.

A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok.