„Prizma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Prisma optiko |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[Kategória:Optika]] |
[[Kategória:Optika]] |
||
[[en:Prism (optics)]] |
|||
[[ar:موشور (بصريات)]] |
|||
[[ast:Prisma (óptica)]] |
|||
[[bn:প্রিজম (আলোকবিজ্ঞান)]] |
|||
[[br:Kengereg]] |
|||
[[bs:Prizma (optika)]] |
|||
[[ca:Prisma òptic]] |
|||
[[cs:Optický hranol]] |
|||
[[da:Optisk prisme]] |
|||
[[de:Prisma (Optik)]] |
|||
[[el:Πρίσμα (οπτική)]] |
|||
[[eo:Prismo (optiko)]] |
|||
[[es:Prisma (óptica)]] |
|||
[[eu:Prisma optiko]] |
|||
[[fa:منشور]] |
|||
[[fi:Prisma (optiikka)]] |
|||
[[fr:Prisme (optique)]] |
|||
[[fy:Prisma (optika)]] |
|||
[[gan:三稜鏡]] |
|||
[[he:מנסרה (אופטיקה)]] |
|||
[[id:Prisma (optik)]] |
|||
[[is:Glerstrendingur]] |
|||
[[ja:プリズム]] |
|||
[[ko:프리즘]] |
|||
[[lt:Prizmė]] |
|||
[[mr:लोलक]] |
|||
[[mt:Priżma]] |
|||
[[nl:Prisma (optica)]] |
|||
[[no:Prisme (optikk)]] |
|||
[[pl:Pryzmat]] |
|||
[[pt:Prisma (óptica)]] |
|||
[[ro:Prismă (optică)]] |
|||
[[ru:Призма (оптика)]] |
|||
[[si:ප්රිස්ම - ක්රියාකරන අයුරු]] |
|||
[[simple:Prism (optics)]] |
|||
[[sk:Optický hranol]] |
|||
[[sl:Optična prizma]] |
|||
[[sq:Prizmi (optikë)]] |
|||
[[sr:Призма (оптика)]] |
|||
[[su:Prisma (optik)]] |
|||
[[sv:Prisma (optik)]] |
|||
[[ta:பட்டகம்]] |
|||
[[tr:Prizma]] |
|||
[[tt:Призма (оптика)]] |
|||
[[uk:Призма (оптика)]] |
|||
[[vi:Lăng kính]] |
|||
[[war:Prisma (optika)]] |
|||
[[zh:稜鏡]] |
|||
[[zh-yue:三稜鏡]] |
A lap 2013. március 8., 11:59-kori változata
A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a környezet (többnyire a levegő) optikai sűrűségétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a tömeg és térfogat hányadosaként értelmezett sűrűséggel.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.
A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.
A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.
Fajtái
A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.
- Egyszerű prizma
- A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától (n), a fény beesési szögétől (α), és a prizma törőszögétől (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
- Egyeneslátású vagy Amici-prizma
- Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
- Képfordító vagy derékszögű prizma
- Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. A prizma belsejében az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, így ez a prizma 90°-kall, illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
- Fresnel-féle biprizma
- Két, nagyon kis törőszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között interferenciaképet lehet előállítani vele.
-
Egyszerű prizma
-
Egyeneslátású prizma
-
Derékszögű prizma
-
Képfordító (derékszögű) prizmák