„Hamadán” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: he:אחמתא (strong connection between (2) hu:Hamadán and he:המדאן) |
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
[[Kategória:Irán települései]] |
[[Kategória:Irán települései]] |
||
{{Link FA|fa}} |
{{Link FA|fa}} |
||
[[ar:مدينة همدان]] |
|||
[[arz:همدان]] |
|||
[[az:Həmədan]] |
|||
[[bg:Хамадан]] |
|||
[[ca:Hamadan]] |
|||
[[ceb:Ecbatana]] |
|||
[[ckb:ھەمەدان]] |
|||
[[cs:Hamadán]] |
|||
[[da:Hamedan]] |
|||
[[de:Hamadan (Stadt)]] |
|||
[[eo:Hamadan (urbo)]] |
|||
[[es:Hamadán]] |
|||
[[eu:Hamadan]] |
|||
[[fa:همدان]] |
|||
[[fr:Hamadan]] |
|||
[[hi:हमादान]] |
|||
[[hr:Hamadan]] |
|||
[[id:Hamedan]] |
|||
[[it:Hamadan]] |
|||
[[ja:ハマダーン]] |
|||
[[ka:ჰამადანი]] |
|||
[[ko:하마단]] |
|||
[[ku:Hemedan]] |
|||
[[la:Ecbatana]] |
|||
[[lt:Hamadanas]] |
|||
[[mzn:همدون]] |
|||
[[nl:Hamadan]] |
|||
[[no:Hamadan]] |
|||
[[pl:Hamadan]] |
|||
[[pnb:همدان]] |
|||
[[pt:Hamadã]] |
|||
[[ro:Hamadan]] |
|||
[[ru:Хамадан]] |
|||
[[sh:Hamadan]] |
|||
[[sr:Хамадан]] |
|||
[[sv:Hamadan]] |
|||
[[tg:Ҳамадон]] |
|||
[[tl:Ecbatana]] |
|||
[[tr:Hamedan (şehir)]] |
|||
[[uk:Хамадан]] |
|||
[[ur:ھمدان]] |
|||
[[war:Hamadan]] |
|||
[[zh:哈马丹]] |
A lap 2013. március 8., 10:00-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Hamadán (Hamadān) | |
Közigazgatás | |
Ország | Irán |
Körzethívószám | 0813 |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 554 406 fő (2016)[1][2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1850 m |
Időzóna | UTC+03:30 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′Koordináták: é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′ | |
Hamadán (Hamadān) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamadán (Hamadān) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان ) város Hamadan tartományban, Iránban.
Fekvése
Teherántól 390 kilométerre, az Alvand-hegység lábánál fekvő település.
Története
Hamadán az ókori Ekbatana története az asszírok és médek idejébe nyúlik vissza.
I. e. VII. században itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatana-ról (i. e. 484-425) Hérodotosz is megemlékezett, Hét körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
I. e. 560-ban Kürosz hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az Akhaimenidák nyári lakhelyévé tette.
A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség Eszter könyvének címszereplője Eszter királyné, I. Xerxész felesége (i. e. 484-425), gyámapja Mardokeus kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
Ekbatana városa a bibliában is többször szerepel: Ezdrás, Tóbiás és Judit könyve említi nevét. Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely.
Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "Abban az időben a médek fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon."
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és Pontosz-i születésű Sztrabón is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "Media két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a méd birodalom királyi székhelyével.", majd egy fejezettel később írta: " Nagy-Média hajdan egész Ázsián uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn Kyros és a perzsák Astyagés alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja."
Az óperzsa birodalom hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.
A 14. században a rövid szeldzsuk uralomnak végetvetett a mongol betörés.
Hamadán fontos, nagyforgalmú utak találkozásánál feküdt, kereskedői mindig ki tudták használni városuk adottságait.
A 16–18. században Perzsia volt a keleti szőnyegszövés központja. Hamadán(Ekbatana) városa ma is híres szőnyegszövőiről. A hamadáni szőnyeg eredeti, geometrikus formakincse napjainkra is átöröklődött. Általában kettő, vagy nagyon kevés színt használnak szőnyegeik szövésénél.
Az 1914 méter magasságban fekvő, nagyváros a mai Hamadán idegenforgalmát enyhe és kiegyensúlyozott éghajlatának, történelmi és műtörténeti szerepének köszönheti.
Nevezetességek
- Avicenna perzsa származású filozófus síremléke
- Eszter és Mardokeus mauzóleuma
- Baba Taher mauzóleuma
- Korban torony
- Kőoroszlán
Források
- Irán (1979) ISBN 963-243-133-2
Hivatkozások
- ↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)