„Gömbhalmaz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: link korr |
|||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
{{Link FA|it}} |
{{Link FA|it}} |
||
{{Link FA|th}} |
{{Link FA|th}} |
||
[[en:Globular cluster]] |
|||
[[ar:تجمع مغلق]] |
|||
[[be:Шаравое зорнае скопішча]] |
|||
[[bg:Кълбовиден звезден куп]] |
|||
[[ca:Cúmul globular]] |
|||
[[cs:Kulová hvězdokupa]] |
|||
[[da:Kuglehob]] |
|||
[[de:Kugelsternhaufen]] |
|||
[[el:Σφαιρωτό σμήνος]] |
|||
[[eo:Globa stelamaso]] |
|||
[[es:Cúmulo globular]] |
|||
[[fa:خوشه ستارهای کروی]] |
|||
[[fi:Pallomainen tähtijoukko]] |
|||
[[fr:Amas globulaire]] |
|||
[[he:צביר כדורי]] |
|||
[[hi:गोल तारागुच्छ]] |
|||
[[hr:Kuglasti skup]] |
|||
[[id:Gugus bola]] |
|||
[[it:Ammasso globulare]] |
|||
[[ja:球状星団]] |
|||
[[ko:구상 성단]] |
|||
[[la:Globosus stellarum cumulus]] |
|||
[[lb:Kugelstärekoup]] |
|||
[[lt:Kamuolinis spiečius]] |
|||
[[lv:Lodveida zvaigžņu kopa]] |
|||
[[ml:ഗോളീയ താരവ്യൂഹം]] |
|||
[[nl:Bolvormige sterrenhoop]] |
|||
[[nn:Kulehop]] |
|||
[[no:Kulehop]] |
|||
[[pl:Gromada kulista]] |
|||
[[pt:Aglomerado globular]] |
|||
[[ro:Roi globular]] |
|||
[[ru:Шаровое звёздное скопление]] |
|||
[[sh:Kuglasti skup]] |
|||
[[simple:Globular cluster]] |
|||
[[sk:Guľová hviezdokopa]] |
|||
[[sl:Kroglasta zvezdna kopica]] |
|||
[[sr:Збијено звездано јато]] |
|||
[[sv:Klotformig stjärnhop]] |
|||
[[ta:கோளகக் கொத்து விண்மீன் கூட்டம்]] |
|||
[[th:กระจุกดาวทรงกลม]] |
|||
[[tr:Küresel yıldız kümesi]] |
|||
[[tt:Йолдызлар йомры тупланышы]] |
|||
[[uk:Кулясте скупчення]] |
|||
[[vi:Cụm sao cầu]] |
|||
[[zh:球狀星團]] |
|||
A lap 2013. március 8., 05:11-kori változata
A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a nyílthalmazoktól, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének.
Legismertebb képviselőjük a Herkules csillagképben található Messier 13. A Tejútrendszer mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. II. populációs, 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle változócsillagok; elsősorban RR Lyrae típusúak, valamint hosszú periódusú cefeidák (W Virginis típusú változócsillagok) és RV Tauri típusúak is. A legfényesebb gömbhalmaz az ω Centauri, amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum.
Számos galaxisban (főleg a nagy tömegű, elliptikus galaxisokban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a héliumnál nehezebb elemeket – mint a lítium és a szén – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg.
A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.
A gömbhalmazok keletkezésére több elmélet létezik. Általában feltételezik, hogy közepükön 103-104 naptömegű fekete lyuk van. Ütköző galaxisok nyomán is keletkeznek gömbhalmazok, ez megfigyelhető.
Galaxisunkban a gömbhalmazok nagyjából egyenletesen oszlanak el a galaktikus halóban, egy nagyobb gömb mentén a galaxis középpontja körül. 1917-ben Harlow Shapley csillagász becslést tudott adni a Nap távolságára a Galaxis középpontjától a gömbhalmazok eloszlása alapján. Ezt megelőzően a Nap helyzetének meghatározására nem találtak használható módszert.
Kapcsolódó szócikkek
Források
Külső hivatkozások
Lábjegyzetek
