„Köztisztviselő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: es:Funcionario público→es:Alto cargo |
|||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[Kategória:Közigazgatás]] |
[[Kategória:Közigazgatás]] |
||
[[en:Official]] |
|||
[[ar:خدمة مدنية]] |
[[ar:خدمة مدنية]] |
||
[[be:Дзяржаўная служба]] |
[[be:Дзяржаўная служба]] |
||
[[be-x-old:Службовая асоба]] |
|||
[[bg:Длъжностно лице]] |
|||
[[cs:Úředník]] |
[[cs:Úředník]] |
||
[[da:Embedsmand]] |
[[da:Embedsmand]] |
||
[[de:Beamter]] |
[[de:Beamter]] |
||
[[es:Alto cargo]] |
|||
[[et:Avalik teenistus]] |
[[et:Avalik teenistus]] |
||
[[fi:Virkamies]] |
[[fi:Virkamies]] |
||
[[fr:Fonction publique]] |
[[fr:Fonction publique]] |
||
[[id:Pegawai negeri]] |
[[id:Pegawai negeri]] |
||
[[it:Ufficiale (funzionario)]] |
|||
[[ja:職員]] |
|||
[[ko:공무원]] |
[[ko:공무원]] |
||
[[la:Officialis]] |
|||
[[lt:Valstybės tarnautojas]] |
|||
[[nl:Officiaal]] |
|||
[[no:Embedsmann]] |
[[no:Embedsmann]] |
||
[[pl:Funkcjonariusz publiczny]] |
|||
[[pt:Funcionário público]] |
[[pt:Funcionário público]] |
||
[[ru:Должностное лицо]] |
|||
[[simple:Civil service]] |
[[simple:Civil service]] |
||
[[sr:Државна служба]] |
[[sr:Државна служба]] |
||
[[sv:Ämbetsman]] |
|||
[[th:ราชการ]] |
[[th:ราชการ]] |
||
[[uk:Державна служба]] |
[[uk:Державна служба]] |
||
[[xal:Йослч]] |
|||
[[zh:公務員]] |
[[zh:公務員]] |
A lap 2013. március 8., 04:39-kori változata
A köztisztviselő a közigazgatásban dolgozó olyan hivatalnok, aki az állam vagy önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol.
A köztisztviselő tevékenysége
A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.)jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a közösségi jog, hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik.
A köztisztviselők jogállása
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a közalkalmazottaktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben. (1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény; röviden Ktv.). A Ktv. a Munka Törvénykönyvétől számos eltérést tartalmaz (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.).
A köztisztviselő fogalma
A köztisztviselő a törvényben felsorolt közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
A köztisztviselő lemondása
- A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat. (Ktv. 16. § (1) bek.)
- A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. (Ktv. 16. § (2) bek.)
A köztisztviselők minősítése
- A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait.
Forrás
- 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról