„Pogradec” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: no:Pogradec |
a →Fekvés |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Fekvés == |
== Fekvés == |
||
Az [[Ohridi-tó]] déli partján, hegyektől körbeölelve fekszik a [[Tirana|Tiranát]] [[Korça|Korçával]] összekötő úton. Jelentős élelmiszer- és szeszipara, a környéken számottevő a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés. A hűs és tiszta |
Az [[Ohridi-tó]] déli partján, hegyektől körbeölelve fekszik a [[Tirana|Tiranát]] [[Korça|Korçával]] összekötő úton. Jelentős élelmiszer- és szeszipara, a környéken számottevő a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés. A hűs és tiszta vizű Ohridi-tó miatt belföldiek és külföldiek által egyaránt szívesen felkeresett üdülőhely. |
||
== Történelem == |
== Történelem == |
A lap 2013. január 3., 16:03-kori változata
Pogradec (vagy Pogradeci) városka Albánia délkeleti részén, a macedón határ közelében, az azonos nevű Pogradec kerület székhelye. Lakossága mintegy 23 500 fő (2006, becslés).
Fekvés
Az Ohridi-tó déli partján, hegyektől körbeölelve fekszik a Tiranát Korçával összekötő úton. Jelentős élelmiszer- és szeszipara, a környéken számottevő a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés. A hűs és tiszta vizű Ohridi-tó miatt belföldiek és külföldiek által egyaránt szívesen felkeresett üdülőhely.
Történelem
A város feletti dombon Encheleana néven az illírek emeltek erősséget. A középkorban szerb kézen volt a település Podgradec néven, akik újraépítették a várat (romjai ma is láthatók). A török hódoltság alatt, a 18. században alapították a modern várost, mely egyben regionális jelentőségű közigazgatási központ is lett. A Balkán-háború, az első és a második világháború során régi épületei elpusztultak. A kommunista érában vas- és nikkelbányák nyíltak a környéken, betelepedett a nehézipar a városba és elvezették idáig a vasutat is.
Felhasznált forrás
- Dienes Tibor: Albánia. Útikönyv. Budapest: Hibernia. 2005. ISBN 963-86467-1-3