„Váradi Szabó János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Egyetemi tanulmányokat [[Heidelberg]]ben folytatott 1807-1810 közt. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket, hazajövetele után levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Gazdag volt családoknál magántanító. Pályája kezdetén, 1811-1830-ig a Vay családnál állt alkalmazásban. |
Egyetemi tanulmányokat [[Heidelberg]]ben folytatott 1807-1810 közt. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket, hazajövetele után levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Gazdag volt családoknál magántanító. Pályája kezdetén, 1811-1830-ig a Vay családnál állt alkalmazásban. |
||
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és [[Tessedik Sámuel]] pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló [[Tudományos Gyűjtemény]]ben. Folnesics Lajos ''Észrevételek a Pestalozzizmus ellen'' címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára védelmébe vette a [[svájc]]i nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.08.html| A hazai pedagógia gondolkodás fejlődése.]</ref> |
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és [[Tessedik Sámuel]] pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló [[Tudományos Gyűjtemény]]ben. Folnesics Lajos ''Észrevételek a Pestalozzizmus ellen'' címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul [[Schedius Lajos]], a pesti egyetem tanára védelmébe vette a [[svájc]]i nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.08.html| A hazai pedagógia gondolkodás fejlődése.]</ref> |
||
== Főműve == |
== Főműve == |
||
A lap 2012. június 28., 01:36-kori változata
Váradi Szabó János (Szilvásújfalu, 1783. augusztus 27. – Debrecen, 1864. március 12.) magyar pedagógus, pedagógiai író.
Johann Heinrich Pestalozzi nyomán a köznép nevelésének szükségességéről és a hazai tanítóképzés bevezetésének fontosságáról vallott nézetei úttörő jelentőségűek hazánkban.
Életpályája
Egyetemi tanulmányokat Heidelbergben folytatott 1807-1810 közt. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket, hazajövetele után levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Gazdag volt családoknál magántanító. Pályája kezdetén, 1811-1830-ig a Vay családnál állt alkalmazásban.
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és Tessedik Sámuel pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló Tudományos Gyűjteményben. Folnesics Lajos Észrevételek a Pestalozzizmus ellen címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára védelmébe vette a svájci nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.[1]
Főműve
- A hazabéli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról. Pest, 1817.
Irodalom
Fehér Katalin: Váradi Szabó János pedagógiai műve 1817-ből és korabeli visszhangja. Magyar Könyvszemle, 1993/1. sz. 103-106. p.
Jegyzetek és források
- Magyar pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. 3. köt. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. Váradi Szabó János szócikkét lásd 620. p., szerzője Fehér Katalin. ISBN 963-8146-47-8