„Egysejtűek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Erikka (vita) szerkesztéséről Movses-bot szerkesztésére |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]]. |
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]]. |
||
Az egysejtűek csillóval vagy állábakkal mozognak.Osztódással szaporodnak,élethelyük legtöbbször a víz. |
|||
{{csonk-biológia}} |
{{csonk-biológia}} |
||
A lap 2012. május 25., 17:30-kori változata
.jpg)
Az egysejtű élőlények, röviden egysejtűek, olyan élőlények, amelyek egyetlen sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható (mikroorganizmus), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:
- Valonia ventricosa – zöldmoszat, átmérője 1–4 cm
- Syringammina fragilissima – likacsosházú, akár 20 cm-es is lehet
- Thiomargarita namibiensis – a legnagyobb ismert baktérium, mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen több sejtmaggal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a nyálkagombák.
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) szincitiumot képezni. Ilyenek a nyálkaspórások.
