„George Francis FitzGerald” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
képaláírás pontositasa |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! --> |
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! --> |
||
}} |
}} |
||
[[File:George Francis Fitzgerald Plaque Dublin.jpg|thumb|Emléktábla az Ely Place 7 alatt Dublinban, ahol Fitzgerald élt]] |
[[File:George Francis Fitzgerald Plaque Dublin.jpg|thumb|250px|Emléktábla az Ely Place 7 alatt Dublinban, ahol Fitzgerald élt - „George Francis FitzGerald elméleti fizikus, MRIA FRS”]] |
||
'''George Francis FitzGerald''' ([[1851]]. [[augusztus 3.]], [[Dublin]], [[Írország]] - [[1901]]. [[február 22.]], Dublin) [[írek|ír]] fizikus, a „természetfilozófia” professzora a Trinity College-ban ([[Dublin]], [[Írország]]). A [[19. század]] utolsó negyedében tevékenykedett. |
'''George Francis FitzGerald''' ([[1851]]. [[augusztus 3.]], [[Dublin]], [[Írország]] - [[1901]]. [[február 22.]], Dublin) [[írek|ír]] fizikus, a „természetfilozófia” professzora a Trinity College-ban ([[Dublin]], [[Írország]]). A [[19. század]] utolsó negyedében tevékenykedett. |
A lap 2012. április 22., 08:46-kori változata
George Francis FitzGerald | |
Született | 1851. augusztus 3. Dublin, Írország |
Elhunyt | 1901. február 22. (49 évesen) Dublin |
Állampolgársága | brit |
Nemzetisége | ír |
Foglalkozása | fizikus |
Iskolái | Trinity College |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Mount Jerome Cemetery |
A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
George Francis FitzGerald (1851. augusztus 3., Dublin, Írország - 1901. február 22., Dublin) ír fizikus, a „természetfilozófia” professzora a Trinity College-ban (Dublin, Írország). A 19. század utolsó negyedében tevékenykedett.
- Élete és ténykedése a fizikában
Dublinban született, a Lower Mount Street 19 szám alatt William FitzGerald tiszteletes és felesége, Anne Francis Stoney fiaként. Apja az erkölcsfilozófia professzora volt a Trinityben és plébános a St Anne-ben (Dawson Street), majd 1862-ben püspökké nevezték ki.
George 16 évesen lett a Trinity diákja. 1877-ben ösztöndíjat kapott.
Oliver Lodge, Oliver Heaviside és Heinrich Hertz mellett FitzGerald is vezetője volt annak a mozgalomnak, ami felülvizsgálta, bővítette, tisztázta és megerősítette James Clerk Maxwell matematikai elméletét az elektromágneses térről az 1870-es és 1880-as években.
1883-ban Maxwell egyenletei alapján FitzGerald egy eszközt javasolt, ami gyorsan váltakozó elektromos áramot hozott volna létre, hogy azzal elektromágneses hullámokat keltsenek. Ezzel kísérletileg igazolni lehetett Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban közölt elméleti eredményeit ezekről a hullámokról.
FitzGerald George Johnstone Stoney ír fizikus unokaöccse volt, aki az „elektron” kifejezést javasolta.
- A hosszrövidülés
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában 1901. február 22.-én.
- Length contraction
FitzGerald is better known for his conjecture in his short paper "The Ether and the Earth's Atmosphere" (1889) that if all moving objects were foreshortened in the direction of their motion, it would account for the curious null-results of the Michelson-Morley experiment. FitzGerald based this idea in part on the way electromagnetic forces were known to be affected by motion. In particular, FitzGerald used some equations that had been derived a short time before by his friend the electrical engineer Oliver Heaviside. The Dutch physicist Hendrik Lorentz hit on a very similar idea in 1892 and developed it more fully into Lorentz transformations, in connection with his theory of electrons.
The FitzGerald-Lorentz contraction (or Lorentz-FitzGerald contraction hypothesis) became an essential part of the Special Theory of Relativity, as Albert Einstein published it in 1905. He demonstrated the kinematic nature of this effect, by deriving it from the principle of relativity and the constancy of the speed of light.
További információk
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. George Francis FitzGerald a MacTutor archívumban. (angolul)
- Millenium Trinity Monday Memorial Discourse by Professor J. M. D. Coey
- FitzGerald letters at the Royal Dublin Society, with digitized images of over 2000 letters to and from FitzGerald