„Nánási Zoltán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Első cikkeit a nagyváradi [[Fáklya (napilap)|Fáklya]] közölte (1959); gazdasági, társadalmi, művelődési tárgyú írásait emellett a [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]], a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], a [[Bihari Napló]] (a Fáklya melléklete), a ''Crişana'', 1992 után az ''Érmihályfalvi Figyelő'' és a ''Székelyhídi Hírlap'' is; előbbinek szerkesztőbizottsági tagja is 1997-től. |
Első cikkeit a nagyváradi [[Fáklya (napilap)|Fáklya]] közölte (1959); gazdasági, társadalmi, művelődési tárgyú írásait emellett a [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]], a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], a [[Bihari Napló]] (a Fáklya melléklete), a ''Crişana'', 1992 után az ''Érmihályfalvi Figyelő'' és a ''Székelyhídi Hírlap'' is; előbbinek szerkesztőbizottsági tagja is 1997-től. |
||
Régészeti és helytörténeti tárgyú dolgozatait az [[érkörtvélyes]]i késő-Hallstadt-kori temetkezésekről (1969) és az ottani [[kelták|kelta]] temető leleteiről (1973), a székelyhídi neolitikus sírról (1971), a [[Körösök|Körös]]-völgye neolitikus festett [[kerámia|kerámiás]] műveltségéről (1972), a |
Régészeti és helytörténeti tárgyú dolgozatait az [[érkörtvélyes]]i késő-Hallstadt-kori temetkezésekről (1969) és az ottani [[kelták|kelta]] temető leleteiről (1973), a székelyhídi neolitikus sírról (1971), a [[Körösök|Körös]]-völgye neolitikus festett [[kerámia|kerámiás]] műveltségéről (1972), a gyetényi kerámialeletről (1972) az ''Acta Muzei Napocensis'', a nagyváradi ''Crisia'', az ''Acta Muzei Porolissensis'', a ''Studii şi Cercetări de istorie veche'' c. szakfolyóiratokban, a ''Studii şi comunicări'', Satu Mare (1969, 1972), a ''Centenar Muzeal Orădean'' (1972) c. kötetekben közölte, ez utóbbi kötetben bemutatta az Ér-völgye történelmi múzeumát, a Crisiában Wilhelm J. Máriával együtt tanulmányt közölt a ''Székelyhídi Hírlapról'' (1981). |
||
Jelentősebb magyar nyelvű közleményei: ''Ottományi műveltség az Ökörvárban'' ([[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]], 1971. október 27.); ''Tudományos értékű pénzlelet [[Székelyhíd]]on'' (uo. 1972. április 19.); ''A múlt emlékei az [[Érmellék]]en'' (Bihari Napló 1973/4); ''[[II. Rákóczi Ferenc]]re emlékezünk'' ([[Fáklya (napilap)|Fáklya]], 1976. március 27.). A ''Székelyhídi Hírlapban'' 1996. január 10-től sorozata jelent meg ''Székelyhíd története'' címmel, az ''Érmihályfalvi Figyelőben'' pedig 1997 áprilisától ''[[Érmihályfalva]] jeles polgárai'' címmel; ez utóbbiban emlékezett meg többek között [[Andrássy Ernő]]ről, a [[Sass Kálmán]]-perben elítélt orvosról, akinek elkobzott régészeti és helytörténeti gyűjteménye vált a székelyhídi múzeum alapjává. |
Jelentősebb magyar nyelvű közleményei: ''Ottományi műveltség az Ökörvárban'' ([[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]], 1971. október 27.); ''Tudományos értékű pénzlelet [[Székelyhíd]]on'' (uo. 1972. április 19.); ''A múlt emlékei az [[Érmellék]]en'' (Bihari Napló 1973/4); ''[[II. Rákóczi Ferenc]]re emlékezünk'' ([[Fáklya (napilap)|Fáklya]], 1976. március 27.). A ''Székelyhídi Hírlapban'' 1996. január 10-től sorozata jelent meg ''Székelyhíd története'' címmel, az ''Érmihályfalvi Figyelőben'' pedig 1997 áprilisától ''[[Érmihályfalva]] jeles polgárai'' címmel; ez utóbbiban emlékezett meg többek között [[Andrássy Ernő]]ről, a [[Sass Kálmán]]-perben elítélt orvosról, akinek elkobzott régészeti és helytörténeti gyűjteménye vált a székelyhídi múzeum alapjává. |
||
A lap 2012. április 15., 11:33-kori változata
Nánási Zoltán (Nagyvárad, 1934. november 24.) erdélyi magyar helytörténész, régész.
Életútja
Középiskoláit Nagyváradon végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem szakos tanári oklevelet. 1958-89 között Székelyhídon, 1990-94 között Érmihályfalván középiskolai tanár; 1962-75 között a székelyhídi múzeum munkatársa is.
Első cikkeit a nagyváradi Fáklya közölte (1959); gazdasági, társadalmi, művelődési tárgyú írásait emellett a Falvak Dolgozó Népe, a Művelődés, a Bihari Napló (a Fáklya melléklete), a Crişana, 1992 után az Érmihályfalvi Figyelő és a Székelyhídi Hírlap is; előbbinek szerkesztőbizottsági tagja is 1997-től.
Régészeti és helytörténeti tárgyú dolgozatait az érkörtvélyesi késő-Hallstadt-kori temetkezésekről (1969) és az ottani kelta temető leleteiről (1973), a székelyhídi neolitikus sírról (1971), a Körös-völgye neolitikus festett kerámiás műveltségéről (1972), a gyetényi kerámialeletről (1972) az Acta Muzei Napocensis, a nagyváradi Crisia, az Acta Muzei Porolissensis, a Studii şi Cercetări de istorie veche c. szakfolyóiratokban, a Studii şi comunicări, Satu Mare (1969, 1972), a Centenar Muzeal Orădean (1972) c. kötetekben közölte, ez utóbbi kötetben bemutatta az Ér-völgye történelmi múzeumát, a Crisiában Wilhelm J. Máriával együtt tanulmányt közölt a Székelyhídi Hírlapról (1981).
Jelentősebb magyar nyelvű közleményei: Ottományi műveltség az Ökörvárban (Falvak Dolgozó Népe, 1971. október 27.); Tudományos értékű pénzlelet Székelyhídon (uo. 1972. április 19.); A múlt emlékei az Érmelléken (Bihari Napló 1973/4); II. Rákóczi Ferencre emlékezünk (Fáklya, 1976. március 27.). A Székelyhídi Hírlapban 1996. január 10-től sorozata jelent meg Székelyhíd története címmel, az Érmihályfalvi Figyelőben pedig 1997 áprilisától Érmihályfalva jeles polgárai címmel; ez utóbbiban emlékezett meg többek között Andrássy Ernőről, a Sass Kálmán-perben elítélt orvosról, akinek elkobzott régészeti és helytörténeti gyűjteménye vált a székelyhídi múzeum alapjává.
Gede Ildikóval és Kárászi Éva Zsuzsannával közös Érmihályfalva monográfiát írt.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
További információk
- Cseke Péter: Nemzetiségi művelődés és muzeológia. Korunk 1981/5. – *Sike Lajos: Téli esték Székelyhídon. Előre 1983. febr. 27.
- Beke György: Itt egymásra találnak az emberek. Barangolások Biharban. 1984. 108-127.
- Benedek Zoltán: Érmellék. Orosháza 1996. 7-8.
.svg){kind=small}