„Szenvedélyjószág” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Javak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A szenvedélyjószágok esetében a jövedelem és az ár kevésbé van hatással a fogyasztás mennyiségére, ezek változatlansága esetén is változhatnak a fogyasztói [[preferencia|preferenciák]]. |
A szenvedélyjószágok esetében a jövedelem és az ár kevésbé van hatással a fogyasztás mennyiségére, ezek változatlansága esetén is változhatnak a fogyasztói [[preferencia|preferenciák]]. |
||
A kulturális élmény jelenbeli fogyasztásával felhalmozott [[kulturális tőke]] hatására nőhet a jövőbeni fogyasztás. Egyre kisebb ráfordítással jár a fogyasztás, így racionális viselkedés a fogyasztás növelése. A rossz élmény azonban csökkentheti a fogyasztást, mivel nem válnak automatikusan kulturális tőkévé az elfogyasztott kulturális javak. {{refhely| |
A kulturális élmény jelenbeli fogyasztásával felhalmozott [[kulturális tőke]] hatására nőhet a jövőbeni fogyasztás. Egyre kisebb ráfordítással jár a fogyasztás, így racionális viselkedés a fogyasztás növelése. A rossz élmény azonban csökkentheti a fogyasztást, mivel nem válnak automatikusan kulturális tőkévé az elfogyasztott kulturális javak. {{refhely|KultGaz2002}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* {{hely|KultGaz2002}} {{KultGaz2002}} |
|||
* {{hely|Daubner-Horváth-Petró 2002}} Daubner-Horváth-Petró 2002: Daubner Katalin – Horváth Sándor – Petró Katalin: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Budapest: Aula. 2002. |
|||
[[Kategória:Kultúra-gazdaságtan]] |
[[Kategória:Kultúra-gazdaságtan]] |
||
A lap 2012. február 29., 08:48-kori változata
Szenvedélyjószágnak nevezzük azokat a javakat, amelyek esetében a múltbeli fogyasztás növeli a jelenbeli fogyasztást, a jelenbeli fogyasztás pedig a jövőbenit. Ezen jószágok fogyasztása újabb fogyasztásra ösztönöz és esetükben nem érvényesül a csökkenő határhaszon elve. A dohányzás, a drogok, a különböző gyűjtőszenvedélyek mind ilyen jószágok.
Elkülöníthetjük a pozitív és negatív szenvedélyjószágokat az alapján, hogy fogyasztásuk milyen hatással jár az egyén, illetve a társadalom számára. A negatív szenvedélyjószágok fogyasztása mind az egyén, mind a társadalom számára ártalmas, ilyen például a dohányzás. A pozitív szenvedélyjószágok közé tartoznak a kulturális javak, amelyek fogyasztása nincs káros hatással az emberekre.
A szenvedélyjószágok esetében a jövedelem és az ár kevésbé van hatással a fogyasztás mennyiségére, ezek változatlansága esetén is változhatnak a fogyasztói preferenciák.
A kulturális élmény jelenbeli fogyasztásával felhalmozott kulturális tőke hatására nőhet a jövőbeni fogyasztás. Egyre kisebb ráfordítással jár a fogyasztás, így racionális viselkedés a fogyasztás növelése. A rossz élmény azonban csökkentheti a fogyasztást, mivel nem válnak automatikusan kulturális tőkévé az elfogyasztott kulturális javak. [1]
Jegyzetek
Források
- ↑ KultGaz2002: Daubner Katalin (szerk.) – Horváth Sándor (szerk.) – Petró Katalin (szerk.): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Budapest: Aula. 2002. ISBN 963-9215-82-1 Könyvismertetés online (PDF)