„Jogi norma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
részei |
→Jogkövetkezmény: ref |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.<ref>''Általános tanok'', 123. o.</ref> |
A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.<ref>''Általános tanok'', 123. o.</ref> |
||
=== Jogkövetkezmény === |
=== Jogkövetkezmény === |
||
A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány. |
A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány.<ref>''Általános tanok'', 128-129. o.</ref> |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
* Pokol Béla: ''Jogi alaptan'', Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000 |
* Pokol Béla: ''Jogi alaptan'', Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000 |
||
A lap 2012. február 12., 17:25-kori változata
A jogtudományban a jogi norma a jog elemi alapegysége,[1] amely modellszerűen három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezményből.[2][3] A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák[1], a jogszabályokból ismerhetők meg.[4]
Története
Részei
Tényállás
A tényállás vagy hipotézis[3] azon jelenségek, tények, körülmények összességét jelenti, amelyek beállása esetére a jogszabály meghatározott emberi magatartás tanúsítását írja elő.[2]
Diszpozíció
A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.[5]
Jogkövetkezmény
A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány.[6]
Hivatkozások
- Pokol Béla: Jogi alaptan, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000
- Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010