Ugrás a tartalomhoz

Jogi norma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jogtudományban a jogi norma a jog elemi alapegysége,[1] jogi parancs,[2] amely modellszerűen, szerkezetileg három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezményből,[3][4] azonban a büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért ott a norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük.[2] A közigazgatási jogi normák általában nem önállóak abban az értelemben, hogy általában szerkezetileg nem tartalmazzák mindhárom fő elemet.[5] A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák,[1] a jogszabályokból ismerhetők meg.[6]

Története

[szerkesztés]

Részei

[szerkesztés]

Tényállás

[szerkesztés]

A tényállás vagy hipotézis[4] azon jelenségek, tények, körülmények összességét jelenti, amelyek beállása esetére a jogszabály meghatározott emberi magatartás tanúsítását írja elő.[3]

Diszpozíció

[szerkesztés]

A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.[7]

Jogkövetkezmény

[szerkesztés]

A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány.[8]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  • Pokol Béla: Jogi alaptan, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000
  • Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010
  • Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, 2. kiadás, HVGOrac, Budapest, 2010
  • Fazekas Marianna, Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog Általános rész, 7. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2006

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Jogi alaptan, 60. o.
  2. a b A magyar büntetőjog általános része, 67. o.
  3. a b Általános tanok, 122. o.
  4. a b Jogi alaptan, 63. o.
  5. Magyar közigazgatási jog, 66-67. o.
  6. Általános tanok, 109. o.
  7. Általános tanok, 123. o.
  8. Általános tanok, 128-129. o.