„RGB színtér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RGB kezdetben a színes televízió alkalmázáshoz
A színes televízió CCIR, EBU, majd ITU szerinti szabványa
28. sor: 28. sor:
<math>x_R,\ y_R,\ x_G,\ y_G,\ x_B,\ y_B </math> alap színingerek (primaries) színességi koordinátái
<math>x_R,\ y_R,\ x_G,\ y_G,\ x_B,\ y_B </math> alap színingerek (primaries) színességi koordinátái
=== Kezdeti alkalmazása ===
=== Kezdeti alkalmazása ===
A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára:
A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára<ref>{{cite web |url= http://www.babelcolor.com/download/A%20review%20of%20RGB%20color%20spaces.pdf |title=A review of RGB color spaces |first=Danny |last=Pascale |work=babelcolor.com |year=2011|accessdate=26 January 2012}}</ref>
{| class=wikitable
{| class=wikitable
!koordináta!!R!!G!!B
!koordináta!!R!!G!!B
38. sor: 38. sor:
|z||0,03||0,11||0,79
|z||0,03||0,11||0,79
|}
|}
A szabványos megvilágítás (a fehér) kezdetben a C, jelenleg a D65. Ezt követték időrendben a számítógépes megjelenítés, majd a digitális televízió (ITU-R BT.709-5)


== Reprezentáció ==
== Reprezentáció ==

A lap 2012. január 26., 22:38-kori változata

RGB-Kocka

Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.

Előzményei

Az rgb koordináták fekete színűek, függőlegesek. Az xy koordináták piros színűek. Az E egyenlő energiájú pont értéke mindkét redszerben 1/3
Az rgb spektrum, ahogyan az emberi színlátást leírja

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.[1], [2], [3] Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet és a Maxwell-féle egyenlő oldalú rgb színháromszög. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.[4] Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.

Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle változata van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB[5]

Jelölések

színinger összetevők

színességi koordináták

színinger megfeleltető függvények

alap színingerek (primaries) színességi koordinátái

Kezdeti alkalmazása

A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára[6]

koordináta R G B
x 0,64 0,29 0,15
y 0,33 0,60 0,06
z 0,03 0,11 0,79

A szabványos megvilágítás (a fehér) kezdetben a C, jelenleg a D65. Ezt követték időrendben a számítógépes megjelenítés, majd a digitális televízió (ITU-R BT.709-5)

Reprezentáció

Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1, vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl:

  • Piros és zöld maximum sárgát eredményez
  • Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
  • Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila

Források

  1. CIE. Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931. Cambridge University Press, Cambridge (1932) 
  2. Smith, Thomas, Guild, John (1931–32). „The C.I.E. colorimetric standards and their use”. Transactions of the Optical Society 33 (3), 73–134. o. DOI:10.1088/1475-4878/33/3/301.  
  3. Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger (1997. February). „How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 22 (1), 11–23. o.   és Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. (1998. August). „Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 23 (4), 259–259. o.  
  4. Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  5. Lindbloom, Bruce: RGB–XYZ Matrices. brucelindbloom.com, 2008. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  6. Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 26.)