„Fluxus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
:<math> \Phi = \int_\boldsymbol{A} \boldsymbol{v} d\boldsymbol{A} </math> |
:<math> \Phi = \int_\boldsymbol{A} \boldsymbol{v} d\boldsymbol{A} </math> |
||
integrált a <math> \boldsymbol{v} </math> [[fizikai mennyiség]] fluxusának hívjuk. {{refhely|Fizikai kislexikon|fluxus}} A <math> \boldsymbol{v} </math> vektor ugyanakkor egyben a <math> \Phi </math> fluxus '''fluxussűrűség'''e. Ha a <math> \boldsymbol{v} </math> vektor mindig merőleges az <math> \boldsymbol{A} </math> felületre, akkor az integrált skalár alakban is írhatjuk: |
integrált a <math> \boldsymbol{v} </math> [[fizikai mennyiség]] fluxusának hívjuk. {{refhely|Fizikai kislexikon|fluxus}} {{refhely|Fényes|56. o.}} A <math> \boldsymbol{v} </math> vektor ugyanakkor egyben a <math> \Phi </math> fluxus '''fluxussűrűség'''e. Ha a <math> \boldsymbol{v} </math> vektor mindig merőleges az <math> \boldsymbol{A} </math> felületre, akkor az integrált skalár alakban is írhatjuk: |
||
:<math> \Phi = \int_A v dA \,\! </math> |
:<math> \Phi = \int_A v dA \,\! </math> |
A lap 2011. december 23., 01:13-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2011. december 23. |
A fluxus általában egy adott felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét [1] jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi. Ha az áramlást vagy az erőteret a vektor jellemzi, akkor a
integrált a fizikai mennyiség fluxusának hívjuk. [2] [3] A vektor ugyanakkor egyben a fluxus fluxussűrűsége. Ha a vektor mindig merőleges az felületre, akkor az integrált skalár alakban is írhatjuk:
Mágneses fluxus
A mágneses indukció felületre vett
integrálját mágneses fluxusnak hívjuk, ami szemléletesen a felületet metsző mágneses indukcióvonalak száma, bár nem dimenziótlan mennyiség. SI mértékegysége a weber (Wb). 1 Wb = 1 T m2 = 1 V s. [4] Az általános definíciónak megfelelően a mágneses indukció azonos a mágneses fluxussűrűséggel. [5]
Az erővonalak jellemzői
- Az erővonalak soha nem metszik, és soha nem keresztezik egymást.
- Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
- Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
- Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
- Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telítésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerűlnek.
- Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
- Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz! [6]
Részecskefluxus
Legyen j az egységnyi felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék száma, ekkor az
integrál megadja az A felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát. a részecskék fluxusa vagy árama, pedig a részecskék fluxussűrűsége vagy áramsűrűsége.
Hivatkozások
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fényes 56. o.
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxussűrűség
- ↑ Ganz
Források
- ↑ Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977)
- ↑ Fényes: szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971)
- ↑ Ganz: Tamás László. Analóg műszerek (jegyzet). Ganz Műszer Zrt. (2006)