„Keskenyorrú majmok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: simple:Catarrhini |
Csányi 1999 |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
}} |
}} |
||
A [[főemlősök]] rendjébe tartozó '''keskenyorrú majmok''' ''(Catarrhini)'' nagycsaládját '''óvilági majmok'''nak is nevezik, mert az [[Óvilág]], ezen belül főleg [[Afrika]] és [[Ázsia]] trópusi és szubtrópusi területein élnek. Orrsövényük keskeny, orrlyukaik lefelé néznek. Fogófarkuk nincs, arcuk csupasz; minden ujjukon köröm nő. Füljáratukban van dobcsont. 32 foguk van. |
A [[főemlősök]] rendjébe tartozó '''keskenyorrú majmok''' ''(Catarrhini)'' nagycsaládját '''óvilági majmok'''nak is nevezik, mert az [[Óvilág]], ezen belül főleg [[Afrika]] és [[Ázsia]] trópusi és szubtrópusi területein élnek. |
||
== Megjelenésük, felépítésük == |
|||
Orrsövényük keskeny, orrlyukaik lefelé néznek. Fogófarkuk nincs, arcuk csupasz; minden ujjukon köröm nő. Füljáratukban van dobcsont. 32 foguk van. |
|||
A legtöbb faj nőstényei [[menstruáció|menstruálnak]]. |
A legtöbb faj nőstényei [[menstruáció|menstruálnak]]. |
||
== Életmódjuk, élőhelyük == |
|||
Közös jellemzőjük, hogy csoportokban élnek. A csoport szerkezete fajonként rendkívül különböző: a nőstények hierarchiáját alapvetően az szabja meg, hogy közösen vagy magányosan (kölykükkel párban) kutatnak-e élelem után. A magányos táplálékszerzés kevésbé biztonságos, a csoportos táplálkozás viszont erősíti a csoporton belüli versengést. A hímek nemcsak a táplálékért, de a nőstényekért is versengenek. A változatos külső körülményekhez alkalmazkodva egyes fajok csoportjaiban a hím-hím, másokéiban a nőstény-nőstény kapcsolatoké a meghatározó szerep. Ezek között a szélsőségek közt sokféle közbülső csoportszerkezet is kialakult (Csányi 1999). |
|||
== Rendszertani felosztásuk == |
== Rendszertani felosztásuk == |
||
33. sor: | 41. sor: | ||
A [[cerkóffélék]] fejlődési vonala mintegy 25 millió éve, a földtörténet [[oligocén]] időszakában vált el a [[emberfélék]]étől és a [[gibbonfélék]]étől (e két csoport azóta elveszítette a farkát). E különválás után az óvilági majmok közös őse jelenlegi ismereteink szerint a ''[[Victoriapithecus]]'' lehetett, amelynek számos maradványa került elő a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] szigeteiről és környékéről. A három család közös őse a mintegy 30 millió éve élt ''[[Aegyptopithecus]]'' lehetett. |
A [[cerkóffélék]] fejlődési vonala mintegy 25 millió éve, a földtörténet [[oligocén]] időszakában vált el a [[emberfélék]]étől és a [[gibbonfélék]]étől (e két csoport azóta elveszítette a farkát). E különválás után az óvilági majmok közös őse jelenlegi ismereteink szerint a ''[[Victoriapithecus]]'' lehetett, amelynek számos maradványa került elő a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] szigeteiről és környékéről. A három család közös őse a mintegy 30 millió éve élt ''[[Aegyptopithecus]]'' lehetett. |
||
== |
== Források == |
||
* [http://pszicho.btk.ppke.hu/diakelet/segedanyagok/humanokologia/jegyzet.doc Ökológia] |
* [http://pszicho.btk.ppke.hu/diakelet/segedanyagok/humanokologia/jegyzet.doc Ökológia] |
||
* R. Dawkins: Az Ős meséje |
* R. Dawkins: Az Ős meséje |
||
* '''Csányi 1999:''' Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p. |
|||
[[Kategória:Főemlősök]] |
[[Kategória:Főemlősök]] |
A lap 2011. október 24., 13:48-kori változata
Keskenyorrú majmok | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gorilla (Gorilla gorilla)
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú kategóriát. |
A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilág, ezen belül főleg Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területein élnek.
Megjelenésük, felépítésük
Orrsövényük keskeny, orrlyukaik lefelé néznek. Fogófarkuk nincs, arcuk csupasz; minden ujjukon köröm nő. Füljáratukban van dobcsont. 32 foguk van.
A legtöbb faj nőstényei menstruálnak.
Életmódjuk, élőhelyük
Közös jellemzőjük, hogy csoportokban élnek. A csoport szerkezete fajonként rendkívül különböző: a nőstények hierarchiáját alapvetően az szabja meg, hogy közösen vagy magányosan (kölykükkel párban) kutatnak-e élelem után. A magányos táplálékszerzés kevésbé biztonságos, a csoportos táplálkozás viszont erősíti a csoporton belüli versengést. A hímek nemcsak a táplálékért, de a nőstényekért is versengenek. A változatos külső körülményekhez alkalmazkodva egyes fajok csoportjaiban a hím-hím, másokéiban a nőstény-nőstény kapcsolatoké a meghatározó szerep. Ezek között a szélsőségek közt sokféle közbülső csoportszerkezet is kialakult (Csányi 1999).
Rendszertani felosztásuk
Két öregcsaládjuk és három családjuk van:
- Cerkófszerűek (Cercopithecoidea) öregcsaládja
- Cerkóffélék (Cercopithecidae)
- Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja
- Gibbonfélék (Hylobatidae)
- Emberfélék (Hominidae)
A cerkóffélék fejlődési vonala mintegy 25 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában vált el a emberfélékétől és a gibbonfélékétől (e két csoport azóta elveszítette a farkát). E különválás után az óvilági majmok közös őse jelenlegi ismereteink szerint a Victoriapithecus lehetett, amelynek számos maradványa került elő a Viktória-tó szigeteiről és környékéről. A három család közös őse a mintegy 30 millió éve élt Aegyptopithecus lehetett.
Források
- Ökológia
- R. Dawkins: Az Ős meséje
- Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p.