„Coresi diakónus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. szeptember 29., 11:06-kori változata

Coresi diakónus (? - Brassó, 1583) târgoviștei származázú román nyomdász, fordító, a 16. századi román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége. A legtöbb cirill betűs ószláv vagy román nyelvű könyvet ő adta ki. Noha a források említenek román nyelven kiadott könyveket Coresi előtt is (például az 1544-ben Nagyszebenben kiadott Kátét), az 1960-as évekig Coresit tartották az első román nyelvű szövegek nyomtatójának.

Coresi a târgoviștei metropolita diakónusa volt, majd Brassóban telepedett le. Brassó után a nyomdáját Szászsebesre helyezte át, halála után a műhelyt Șerban nevű fia vette át.

A Coresi-nyomtatványok könyvdíszei és figurális metszetei részben a târgoviștei, részben a velencei ószláv szerkönyvek hagyományait követik.

Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:

Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a szász lutheránus vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a Bolgárszegen működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba.
A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák (Johannes Benkner illetve Lukas Hirscher), Havasalföld fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.

Általa kiadott könyvek

Szláv nyelven

Octoih (1557)
Tetraevanghel (1562; 1579; 1583)
Slujebnic (1568)
Sbornic (1569; 1580)
Psaltire (1568-1570; 1572-1573)

Román nyelven

Întrebare creștinească vagy Catehism (1560)
Tetraevanghel (1561)
Pravila sfinților oteți (1560-1562)
Apostolul (1566), datat anterior 1563
Tâlcul evangheliilor vagy Cazania I (1567)
Psaltire (1568; 1570; 1577)
Liturghier (1570)
Evanghelia cu învățătură vagy Cazania II (1581)

Források

A kézisajtó kora az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján. (Hozzáférés: 2008. november 2.)
Demény Lajos. „Coresi deák XVI. századi román nyomdásza”. Klió 1996 (2). (Hozzáférés: 2008. november 2.)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Diaconu Coresi Statue Brasov.jpg|thumb|Coresi szobra a brassói [[Szent Miklós-templom (Brassó)|Szent Miklós-templom]] udvarán]]
-'''Coresi diakónus''' (? - [[Brassó]], [[1583]]) [[Tergovistye|târgovişte]]i származázú román nyomdász, fordító, a [[16. század]]i román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége. A legtöbb cirill betűs ószláv vagy román nyelvű könyvet ő adta ki. Noha a források említenek román nyelven kiadott könyveket Coresi előtt is (például az 1544-ben Nagyszebenben kiadott Kátét), az [[1960-as évek]]ig Coresit tartották az első román nyelvű szövegek nyomtatójának.
+'''Coresi diakónus''' (? - [[Brassó]], [[1583]]) [[Tergovistye|târgoviște]]i származázú román nyomdász, fordító, a [[16. század]]i román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége. A legtöbb cirill betűs ószláv vagy román nyelvű könyvet ő adta ki. Noha a források említenek román nyelven kiadott könyveket Coresi előtt is (például az 1544-ben Nagyszebenben kiadott Kátét), az [[1960-as évek]]ig Coresit tartották az első román nyelvű szövegek nyomtatójának.
-Coresi a târgoviştei metropolita diakónusa volt, majd Brassóban telepedett le. Brassó után a nyomdáját [[Szászsebes]]re helyezte át, halála után a műhelyt Şerban nevű fia vette át.
+Coresi a târgoviștei metropolita diakónusa volt, majd Brassóban telepedett le. Brassó után a nyomdáját [[Szászsebes]]re helyezte át, halála után a műhelyt Șerban nevű fia vette át.
-A Coresi-nyomtatványok könyvdíszei és figurális metszetei részben a târgoviştei, részben a velencei ószláv szerkönyvek hagyományait követik.
+A Coresi-nyomtatványok könyvdíszei és figurális metszetei részben a târgoviștei, részben a velencei ószláv szerkönyvek hagyományait követik.
 Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:
-* Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgovişte városból hozta Brassóba.
+* Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba.
 * A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[Johannes Benkner]] illetve [[Lukas Hirscher]]), [[Havasalföld]] fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.
@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 ===Román nyelven===
-* ''Întrebare creştinească'' vagy ''Catehism'' (1560)
+* ''Întrebare creștinească'' vagy ''Catehism'' (1560)
 * ''Tetraevanghel'' (1561)
-* ''Pravila sfinţilor oteţi'' (1560-1562)
+* ''Pravila sfinților oteți'' (1560-1562)
 * ''Apostolul'' (1566), datat anterior 1563
 * ''Tâlcul evangheliilor'' vagy ''Cazania I'' (1567)
 * ''Psaltire'' (1568; 1570; 1577)
 * ''Liturghier'' (1570)
-* ''Evanghelia cu învăţătură'' vagy ''Cazania II'' (1581)
+* ''Evanghelia cu învățătură'' vagy ''Cazania II'' (1581)
 ==Források==