„Hess András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Euty (vitalap | szerkesztései) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
==Az általa nyomtatott művek== |
==Az általa nyomtatott művek== |
||
Hess nyomdájából valószínűleg az évszám nélküli „Magni Basilii de legendis poetis” című munka került ki elsőként. [[1473]]. [[június 5.|június 5-én]] jelent meg vastag fehér papíron, latin (nem a divatos gót) betűkkel nyomva a 67 levélre terjedő ''Chronica Hungarorum'', amely ''Chronicon Budense'' ([[Budai Krónika]]) név alatt vált ismertté, és két részben tárgyalja a magyar történetet kezdettől fogva [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] koráig. Tartalmilag sokban megegyezik [[Thuróczy János]] krónikájával. Becses nyomdászati ritkaság, amely a [[19. század]] végén kilenc példányban volt meg: [[Magyarország]]on a [[Magyar Nemzeti Múzeum]], a [[pécs]]i püspök és József főherceg könyvtárában. |
Hess nyomdájából valószínűleg az évszám nélküli „Magni Basilii de legendis poetis” című munka került ki elsőként. [[1473]]. [[június 5.|június 5-én]] jelent meg vastag fehér papíron, latin (nem a divatos gót) betűkkel nyomva a 67 levélre terjedő ''Chronica Hungarorum'', amely ''Chronicon Budense'' ([[Budai Krónika]]) név alatt vált ismertté, és két részben tárgyalja a magyar történetet kezdettől fogva [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] koráig. Tartalmilag sokban megegyezik [[Thuróczy János]] krónikájával. Becses nyomdászati ritkaság, amely a [[19. század]] végén kilenc példányban volt meg: [[Magyarország]]on a [[Magyar Nemzeti Múzeum]], a [[pécs]]i püspök és József főherceg könyvtárában. Énnél több példányban maradtak fenn e nyomtatott mű kézzel másolt példányai. |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2011. szeptember 26., 11:53-kori változata
Hess András 15. századi nyomdász, az első magyarországi nyomtatott könyv készítője.
Életrajza
Valószínűleg német származású volt. Karai László budai prépost, Mátyás király tudós alkancellárja, Velencéből hívta Budára. Velencébe feltehetően Rómából került, ahol scriptorként dolgozhatott, de a nyomdászmesterséget is kitanulta. 2000 ezüst forint támogatással 1472-ben állította fel Budán a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük. 1473 után a nyomda működése véget ért, további nyomai nem találhatók. Némelyek Hess halálában kutatják ennek okát. Ballagi Aladár (A magyar nyomdászat történelmi fejlődése, Budapest 1878) úgy vélekedik, hogy a nyomdát valamely elemi csapás pusztította el.
Az általa nyomtatott művek
Hess nyomdájából valószínűleg az évszám nélküli „Magni Basilii de legendis poetis” című munka került ki elsőként. 1473. június 5-én jelent meg vastag fehér papíron, latin (nem a divatos gót) betűkkel nyomva a 67 levélre terjedő Chronica Hungarorum, amely Chronicon Budense (Budai Krónika) név alatt vált ismertté, és két részben tárgyalja a magyar történetet kezdettől fogva Mátyás király koráig. Tartalmilag sokban megegyezik Thuróczy János krónikájával. Becses nyomdászati ritkaság, amely a 19. század végén kilenc példányban volt meg: Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a pécsi püspök és József főherceg könyvtárában. Énnél több példányban maradtak fenn e nyomtatott mű kézzel másolt példányai.