„Purgly Emil” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született. A [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[I. világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Osztrák Császárság|Ausztriával]] és [[Német Császárság|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született. A [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[I. világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Osztrák Császárság|Ausztriával]] és [[Német Császárság|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
||
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] |
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2011. szeptember 25., 15:01-kori változata
Vitéz jószáshelyi Purgly Emil (Tompapuszta, 1880. február 19. - Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter.
Élete
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az I. világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.
Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.
Forrás
| Elődje: Ivády Béla |
Magyarország földművelésügyi minisztere 1932. február 4. – október 1. |
Utódja: Kállay Miklós |